„A Fidesz-média a napokban több cikkben foglalkozott személyemmel az általuk »Városháza – gate«-ként emlegetett ügy keretében.
A nyilvánvalóan titkosszolgálati eszközök és módszerek segítségével készült eddig közzétett karaktergyilkos-dokumentumok kapcsán az alábbi tényekkel kívánom segíteni az ügy iránt objektívan érdeklődők tisztánlátását:
• Gansperger Gyulával először, mint az első Orbán-kormány állami vagyonkezelésért felelős vezetőjével találkoztam 1998-ban, amikor a Richter, OTP, MOL tőzsdei kibocsátásainak tanácsadója voltam. Később 2003 és 2005 között együtt dolgoztunk a Wallis csoportnál. A Wallistól való 2005-ös távozásom után kapcsolatunk szórványos volt.
• Ez év nyarán Gansperger Gyula azzal keresett meg, hogy vállalkozása a leggazdagabb magyarországi befektető család által irányított cégcsoporttal működik együtt ipari infrastruktúra és ingatlanfejlesztési projektekben. Jelezte, hogy a cégcsoport egyik fő tulajdonosa szeretne bemutatkozni nekem személyesen és kérte, hogy vegyek részt egy rövid találkozón. A meghívást elfogadtam.
• A találkozóra a nyár végén került sor, a cégcsoport székhelyén. Vélhetőleg itt készült a Fidesz-médiában ma publikált fotó (amely leginkább a felvétel készítőit leplezi le: nyilvánvalóan egy gondosan előkészített titkosszolgálati jellegű megfigyelési akció, tudatos provokáció zajlott).
• A találkozón a bemutatkozáson túl két téma merült föl. Elsőként az, hogy az a nemzetközi tanácsadó cég, amelynek már évek óta Londonban az egyik vezetője vagyok, tud-e segíteni a befektetőcsoport infrastruktúra jellegű projektjeiben. Az általuk felvetett befektetési projektek ismertetése során világossá vált, hogy ebben nem tudunk közreműködni, mivel a londoni tanácsadó cég ebben a régióban nem aktív és a tevékenysége is más szektorokra irányul.
• A találkozó második részében véleményemet kérték egy, a budapesti Városházával kapcsolatos fejlesztési elképzelésük politikai megvalósíthatóságáról, esélyeiről. Először világossá tettem, hogy ebben az ügyben nincs befolyásom, közvetítői szerepem. A beszélgetés során azt is kifejtettem, hogy az én helyzetértékelésem szerint egy ilyen szimbolikus jelentőségű épületet érintő beruházás a jelenlegi irracionális politikai környezetben mindenképpen politikai támadások kereszttüzébe kerülne. Végezetül hangsúlyoztam, hogy függetlenül az aktuális helyzettől egy ilyen fejlesztés csak átfogó politikai konszenzus mellett és teljesen átlátható folyamatban lehetne egyáltalán megfontolás tárgya a döntéshozók részéről.