A Gyurcsány-féle komcsi arcátlanság és annak határtalansága

„Emlékszünk még arra a felejthetetlenül nagyívű politikai színjátékra, amikor Gyurcsány – miniszterelnökként – odaállt Nagy Imre szobra mellé, majd a szokásos dallamtirádával a hangjában ezt kérdezte: »Imre, te mit tennél, te hogyan csinálnád?«.

Gyomorforgató pillanat volt, amely persze tökéletesen illeszkedett a gyurcsányi kormányzat szemforgató ethoszába. Abba most ne menjünk bele mélyebben, hogy a vérkomcsi, szovjet Komintern-ügynök Nagy Imrére és politikájára zsinórmértékként tekinteni önmagában is gusztus dolga, de van itt más is, amitől az ember Daedalonért nyúl.

Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára ugyanis a mai nappig abban a villában hajtja álomra hazaárulásban megfáradt fejét, amelyet Klára asszony nagypapája, a gyilkos Apró Antal – egyéb humanista ténykedései mellett – éppen Nagy Imre és elvtársai kiiktatásáért kapott a párttól, a kommunista hála szívfacsaróan nagylelkű megnyilvánulásaként.

De Klára és Ferenc egy pillanatig sem érezte úgy az elmúlt évtizedekben, hogy legalább a minimális látszatra adva illene elköltözniük a számukra – politikai értelemben – vállalhatatlan múltú villából, dehogy. Nem ilyen fából faragták őket. Sőt!

Gyurcsány tegnapi posztjából kiderül, hogy ő maga egy olyan dolgozószobában alkot elmélyülten – vagy a rózsadombi villában, vagy a DK valamelyik irodájában –, amelynek falán Nagy Imre budapesti szobráról készült hatalmas fotó díszeleg.

Ilyesmire tényleg csak elvtelen, magukat most éppen demokratikusnak becézgető komcsik képesek...”