Hatvanöt évvel ezelőtt, 1956. október 31-én alakult meg az MSZMP, élén a gyilkos Kádár Jánossal.
„A SZOCIK MA BIZONYÁRA ÜNNEPELNEK. 65 ÉVVEL EZELŐTT, 1956. OKTÓBER 31-ÉN ALAKULT MEG AZ MSZMP, ÉLÉN A GYILKOS KÁDÁR JÁNOSSAL
Mozgalmas nap volt. 1956. október 31-én dél körül jelentették, hogy az utolsó szovjet páncélos is elhagyta Budapestet, majd kihirdették, hogy október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánítják. Eközben Magyarország határain már özönlöttek be a szovjet csapatok, amire csak egyetlen választ lehetett adni, hogy Magyarország kinyilvánítja a semlegességét: ekkor született meg a Varsói Szerződésből való kilépésünk ötlete is.
Október 31-én jelentették be a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulását, amelynek első titkára Kádár János lett, akit Münnich Ferenccel együtt a szovjetek titokban Moszkvába vittek. S miközben az egész ország a halottait, nemzeti hőseit temette és gyászolta, Kádár – elárulva a magyarság legtisztább szabadságharcát – új helytartartónak szegődött.
Hruscsov közölte Kádárral, hogy mostantól ő lesz az ország első embere. Még a kormányprogramot is kidolgozták neki, és megkapta azokat az instrukciókat, amelyekről úgy gondolták, hogy szükségesek a hatalom visszaszerzéséhez, az intervenció alátámasztásához.
A szovjet pártkorifeusok pontosan tudták, hogy Kádár és pribékjei – Apró Antal, Biszku Béla, Münnich Ferenc és a többi gazember – alkalmasak lesznek majd a véres megtorlás végrehajtására. S nem is okoztak csalódást...
Bár Kádár ezt hazudta a magyaroknak novemberi rádióbeszédében:
»Ismételten félreérthetetlenül kijelentem azt is: a kormány november 4-i felhívásában tett ünnepélyes ígéretét, mely szerint egyetlen dolgozónak sem esik bántódása amiatt, mert az október 23-án kezdődött tömegmegmozdulásokban részt vett.«
Végül aztán így festett a kommunista-szocialista valóság:
A levert szabadságharc után megkezdődött az abban részt vevők letartóztatása. Ügyüket a népbíróságok gyorsított eljárásban tárgyalták, ahogy Kádárék mondták: a »végső cél érdekében«. Decemberben és januárban már halálos ítéleteket hirdettek.
Első körben többnyire azokat a fiatal munkásokat, ipari tanulókat, diákokat vették elő, akik fegyvert fogtak a szabadságharc napjaiban. Nem volt szükség valódi bizonyítékokra, a legkisebb gyanú vagy alaptalan feljelentés is végzetes volt. Rájuk általában a legsúlyosabb büntetés várt. Második körbe azok a személyek kerültek, akik egy adott közösségen belül véleményvezérek voltak.
Ezzel párhuzamosan zajlott az éledező értelmiségi körök felszámolása is. Emellett az új, szovjetbarát rezsim döntött a statárium azonnali bevezetéséről és hajtóvadászatot indított a felkelés szervezői ellen.
1956 novemberétől 1959 végéig több mint 35 ezer ember ellen folyt eljárás. Közülük mintegy 22 ezret börtönbüntetésre ítéltek és – mai tudásunk szerint, hivatalosan – több mint kétszáz embert kivégeztek. Kádárék tízezreket internáltak, a megtorlások elől pedig több mint 210 ezren menekültek külföldre.
A magyar történelem egyik legbrutálisabb megtorlássorozata volt ez. A szovjet direktívát kőkeményen túlteljesítő Kádár János négy évtizeden át kitartó rendszere – s egyben a Magyar Szocialista Munkáspárt – ártatlan magyarok vérében fogant, penészes szagú pincékben és börtönudvarokon, ahol kenderkötélen lógtak a nemzet legjobbjai…”
Fotó: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Szikra Levente szerint Gyurcsány Ferenc és pártja végtelenül lenézi a választókat.
Schiffer András a Magyar Jelen podcastjában intézett kirohanást Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és a Facebook ellen Toroczkai László Mi Hazánk-elnök profiljának feloldása kapcsán.
Rengeteg érdekességet megosztott magáról a DK elnöke.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
