Tamás Gáspár Miklós szavaival élve, az egyház többé nem a lélek pártja, hanem a testé.
„A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról
Mi a közös az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztályában, a Rákay Philip-féle készülő, az 1222. évi Aranybulláról szóló filmsorozatban és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusban (NEK)? Egyrészt az, hogy még távolról sem hozhatók kapcsolatba a társadalmat komolyan foglalkoztató kérdésekkel, kihívásokkal.
A GMO-mentességi alapelv szakmaiatlan és megvalósíthatatlan, és nincs sok köze a környezetvédelemhez. A történelmi alkotmány egyik 800 esztendős törvényének története sem válthat ki sok érdeklődést, hacsak nem ugyanolyan kontár módon filmesítik majd meg, mint a pozsonyi csatát. Az oltáriszentségnek, azaz Jézus Krisztus szentmise alatti, borban és kenyérben történő jelenlétének hirdetése, az evangélium felragyogtatásának szándéka pedig ma nem középponti, meghatározó kérdés.
Közös bennük az is, hogy létük célja maximálisan Alaptörvény-kompatibilis, és így kormányzati támogatásra kiemelten érdemes. A gránitszilárdságú dokumentum hetedik, 2018-as módosítása óta pedig az is tudható, hogy »Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége«.
Árral szemben
Hívőként azokkal értek egyet, akik a felvilágosodás korában nem a kereszténység földi küldetésének elárulását, erőszakos háttérbe szorítását, vagy éppen minden bajok forrását látják, hanem éppen ellenkezőleg: ekkorra vált véglegesen nyilvánvalóvá, hogy a történelmi egyházak méltatlanná váltak egykori, isten adta zászlóvivő szerepükre. A mindenkori hatalommal, elnyomással és igazságtalanságokkal szemben betöltött társadalmi rendeltetésük úgy elhalványult, hogy azt már sok, százszor inkább világi mozgalmak, intézmények töltik be. Tamás Gáspár Miklós szavaival élve, az egyház többé nem a lélek pártja, hanem a testé. Konzervatív vagy libertárius alapokon elsősorban a nemiség és a nacionalizmus különféle kérdéseire fókuszál az üdvösség és a szellem dilemmái helyett.”
(Fotó: Jom Szu Dzsung Andrew bíboros, szöuli érsek előadást tart A keresztények helyzete Koreában címmel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson (NEK) a budapesti Hungexpón 2021. szeptember 10-én.MTI/Bruzák Noémi)
Annyira független újságíró a korábban Bajnai mellett kampányoló, választásokat sorra bukó Bod Tamás, hogy Márki-Zay gyulai emberének írja a testületi felszólalásokat.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A kormánykritikus teológus szerint „ha valaki Messiásnak tekinthető ebben az országban, az Iványi Gábor”.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
