A maradék tíz százalék egy része jobb volna, ha nem nevezne minket a barátainak.
„Huhogók
Pillanatnyi kétségünk ne legyen: az angol futballcsapat azzal a biztos meggyőződéssel jött Budapestre, hogy itt rasszizmus van. Teljesen érdektelen, hogy mi volt valójában a lelátókon, ők már előre „tudták”, hogy rasszista bekiabálások lesznek. Nem rosszindulatból voltak előítéletesek, hanem mert a sajtójuk, az egész nyugat-európai sajtó ezt mondja. Az UEFA is ezt mondja. A térdelés előre való kihangsúlyozása is azért volt, hogy ország-világ előtt megmutassák, ők nem félnek a rasszista magyaroktól, ők még ebben az ellenséges közegben is bátran vállalják a meggyőződésüket.
Mondanám, hogy az előfeltevésük igazolásához elég lett volna akár egyetlen rasszista bekiabálás. A valóság azonban az, hogy egyre sem volt szükség, noha nyilván volt néhány, ahogy minden meccsen van néhány. Abból a hatalmas hangzavarból bárki azt hall ki, aminek a kihallására hegyezi a fülét. Hatvanezer ember mindenfélét kiabál. Ha annyi rossz szöveg alapján, amennyi a magyar-angol meccsen elhangzott, mondjuk zárt kapus büntetést lehet kiszabni, akkor soha többet futballmeccset nézők előtt megtartani nem lehet. Még a megye háromban sem.
Szögezzük le: Magyarországon a rasszizmus semmivel sem jelentősebb, mint akármelyik nyugat-európai országban. Sőt, az a meggyőződésem, hogy jelentéktelenebb. Mi, a történelmünkből fakadóan, kénytelen-kelletlen szocializálva vagyunk a sokféleségre, afrikai emberből amúgy is kevés szaladgál nálunk, azokkal sincs semmi bajunk.
A nyugat azonban már meghozta az ítéletét, mostantól minden magyarországi nemzetközi sporteseményen megfigyelők hada dolgozik majd, és mind szállítja is a rasszizmus bizonyítékait. Mert minden ezer ember között lesz három hülye, aki produkálja azokat. Ahogy Angliában, Hollandiában, Franciaországban, bárhol. Csak ott nem készülnek előre arra, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek róla, és följelentsék a nemzetközi fórumokon.
Most majd azt követelik minden magyar kormánypárti politikustól, hogy ítélje el, emelje az elítélés szintjére azt a rasszizmust, ami valójában teljesen marginális. És ha a kormánypárti politikusok elhárítják a számukra, számunkra nyilvánvalóan hamis követelést, a magyarországi rasszizmus súlyosságának ilyen közvetett formában való beismerését, akkor kiteljesedik a vád: a magyarországi rasszizmus mögött immár kormányzati támogatás rejlik.
Egy majdnem fasiszta ország, majdnem fasiszta kormánnyal. Vagy már nem is majdnem.
Meg kell értenünk, föl kell fognunk: a nyugat-európai közvélemény kilencven százaléka mára szélsőjobbosnak, rasszistának, kirekesztőnek, homofóbnak tart minket. A maradék tíz százaléknak pedig egy része olyanokból áll, akik esetében jobb volna, ha nem neveznének minket a barátaiknak.
Hogyan fogunk ebből kikeveredni, nem tudom.
Most nagyon okosnak kell lenni.”
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Nos, ilyesmi előfordul. Hat éve például az Euronews az Európai Vezető Díj egyik díjazottjává választotta Fekete-Győr Andrást.
A válogatott csapatkapitánya a közösségi oldalán hálálkodott az egész éves támogatásért.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
