„Lassan a végéhez közeledik a magyar demokrácia valódi ünnepének tartott, piszkos kis háttéralkukkal, központilag irányított visszaléptetésekkel tarkított előválasztás, ahol az egymás letolvajlásával a nagyközönséget szórakoztató ellenzék megmutathatta, hogyan is képzeli el a hőn áhított koalíciós kormányzást és hazánk visszavezetését az európai kultúrkörbe és a demokrácia elitklubjába.
Igaz, ezt a csodálatos összképet némileg beárnyékolja, hogy az azeurópaiértelemebenvettdemokratikusellenzéknek sikerült egy Horthy-korszakot idéző nyílt szavazást összehoznia (ami egy pillanatra sem zavarja az épp ünneplő pártokat), de legalább Tóth Csaba a pontosan ismert eredmények miatt visszavonult (egyelőre), tehát végre megtisztult a komplett ellenzék.
Ugye.
És bár mi is tövig rágjuk a körmünket, hogy Orbán Viktornak és a Fidesznek melyik forgatókönyve jön majd be az előválasztás során, mindenesetre a pártok delegáltjainak orra és vigyázó tekintete mellett leadott nagyondemokratikusszavazatok alapján Dobrev Klárát szépen be is szavazza majd a pozícióba a pár százezer DK-s rohamosztagos, megvalósítva ezzel a Fidesz legmerészebb álmait, egyben egy csapással idejétmúlttá téve a fájdalmasan ostoba Stop Karácsony kampányt.
Nem baj, mert a gyurcsányos plakátok maradhatnak még újabb félévre.
Aztán persze újabb négy évre.
Fotó: Nyílt szavazás az abádszalóki időszaki választásokon. 1938. július. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században”