„A norvégok bejelentették, hogy nincs tovább: Magyarország végleg elbukta a 77 milliárd forintos támogatást. 77 milliárd. Magyarországnak. Most már másnak. Két dolog válik kristálytisztán érzékelhetővé. Egyrészt a diktatúra anatómiája: Orbán egymaga hoz egy döntést, a mamelukok megszavazzák, térden csúszva, lihegve teljesítik azt (épp, mint a »pedofiltörvény« esetén), aztán sem idehaza, sem külföldön ne ugasson bele senki se a történtekbe (épp, mint a »pedofiltörvény« esetén), mindenkinek kuss, mindenkinek pofa be, s aki mégis fel meri emelni a szavát, az veszélyes ellenség, ócska gazember, Soros-ügynök, aki nem adja meg a tiszteletet az önmagát a magyar nép helyébe imagináló Orbán Viktor nevű haramiavezérnek.
Miután tehát egyedül és kizárólagosan Orbán dönt itt mindenben, apellátának helye nincs, a rendszert már Arisztotelész óta hagyományosan úgy hívják, hogy diktatúra. Nem kell ehhez fekete Pobeda, amely beviszi a kuncsaftot az Andrássy út 60-ba, nincs is erre már kapacitás, ráadásul a vallatás közben is lehet hazudni, félrebeszélni vagy megtagadni az együttműködést. A Pegasus ezerszer tökéletesebb: magad mondod el önként és mit sem sejtve mindazt, amire amott kíváncsiak. A Norvég Alap nem példa nélküli a történelemben, párhuzamok szép számmal akadnak: elvégre a második világháborút követően Sztálin is megparancsolhatta a szovjet érdekszférába tartozó országoknak, hogy utasítsák el a Marshall-tervet. A parancsot az akkori (a mindenkori) mamelukok teljesítették, a döntés mai napig kiható következményeit jól ismerjük.