A magyar embereknek bizonyosan jár, de ennek a tolvaj bandának szerintem kurvára nem. Morálisan nem.
„Egészen közeli rokonság, lassan tizenöt évvel ezelőtt, a legelső köre a norvég alapnak. Két-három év kőkemény előkészítő munka, repülés Norvégiába, tárgyalások norvég partnerintézményekkel. Norvégok jönnek ide, nagyon tetszik nekik, pont így képzelték, hű de jó, széleskörű, sokakat elér, csináljuk.
Híre megy, hogy mennyi pénz fog jönni. Ma ennyiből egy NER-lovag kávézójában vagy borászatában a budikat csinálják meg, de akkor nagyon sok pénz volt. MSZP-Fidesz összefogás alakul, a projektben mindenkit lecserélnek, a magyar fogadó intézmény vezetésével egyetemben. Az eredetileg kitűzött célok töredéke valósul meg, a pénz nagy részét ellopják.
Tucattörténet az »elmúltnyolcév« utolsó éveiből, amikor a Fideszt egyre nagyobb részben bevették a lopásokba, hogy kellő mennyiségű pénzt lehessen elmenekíteni 2010 utánra. Közelről végignézni nem volt valami kellemes.
Most tárgyilagosan elemezgetnem kéne, hogy jár-e Magyarországnak az a 77 milliárd forint. Nem fogom. A magyar embereknek bizonyosan jár, de ennek a tolvaj bandának szerintem kurvára nem. Morálisan nem.
És nem, nem vagyok hazaáruló, amikor azt szeretném, ha a norvégok ezúttal kitartanának. Nem akarom, hogy valami titkárnőt kúrogató polgármester építsen a falu határába két tucat magaslest (elnézést, kilátót) belőle. Nem akarom, hogy valami kriptonáci seggfej írjon belőle könyvet a magyar felsőbbrendűségről. Nem akarom, hogy ún. haladó konzervatív fiatalok (értsd: pinát csak akkor lát, ha fizet érte, ezért a hagyományos társadalomról álmodozik) alapítsanak belőle konzervatív klubot. Nem akarom, hogy hang és tehetség nélküli NER-trubadúrok írjanak belőle számokat.
Nem akarom.”
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Mint kiderült, a Bors különszámának betiltásáról döntő bíró közelebb áll a Tisza Párthoz, mint gondolnánk – a Fővárosi Törvényszék természetesen tagad hevesen.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
A Tisza Párt a gyenge nyár után ősszel sem tudott a napirendet meghatározó témával előállni.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
