Telex: szegény ember Török Gáborja

„Továbbra sem csillapodik az érdeklődés – és az indulatok – a gyermekvédelmi törvényről homofóbtörvényre átkeresztelt magyar, fiatalkorúakat védő jogszabály ügyében. A hazai és nemzetközi liberális politikai közösségben, meg persze haladó sajtóban is megoszlanak a vélemények a motivációról és a várható következményekről, általában három álláspont köré csoportosulnak a »haladár« vélemények:

Orbán gonosz

Orbán buta

Orbán gonosz és buta

A többség valószínűleg még mindig nem vette a fáradságot, hogy a konkrét törvényt el is olvassa, ettől függetlenül számos értelmezés született.

Ezeknek jelentős részét a Telex fölöslegesen hosszú, megúszós, Tesco-gazdaságos videóriportja foglalja össze. Nem győzik hangsúlyozni, hogy az anyag az olvasók támogatásából jött létre,

elnézve az anyagot joggal kérdezheti a törzsközönség, hogy vajon azt a rengeteg adományt inkább elszívták, vagy elitták?

Ha a telexes videó minőségét összehasonlítjuk akár a 444 Magyar Jeti sorozatával, vagy bármelyik Partizán-riporttal, akkor megállapíthatjuk, hogy az a rengeteg pénz, amivel az első évben rögtön nyereségességig tolták az olvasók az index 2.0-át, bizony mehetett volna jobb helyre is. Fenntartva a közép-gyenge minősítést érdemes azért rászánni a bruttó 20 percet, mert a féligazságok, ferdítések és dilettáns értetlenkedések segítségével remek összefoglaló képet kaphatunk róla, mit is jelent a Telex számára a »független-objektív-szakmai« megközelítés.

Az átlagos fideszes választót sem érdekli jobban a másik ember nemi élete, mint az, hogy milyen illatú WC papírt szokott használni az alatta lakó Gertrúd néni. Amíg az orra alá nem dörgölik. Akkor pedig egyéni ízlése szerint reagál: támogatóan, közömbösen, viszolyogva, stb… A baloldal ellenben olyan kíváncsisággal listázná a fideszes melegeket, hogy Gyöngyösi Márton pár éve még elégedetten csettintett volna (tudjuk, még pár év, és az egész Jobbik-frakcióval együtt fog ő is vonulni a Pride-on). Mert olyan, hogy valaki például a saját neméhez vonzódik és egyúttal kikéri magának az iskolai szivárványlobbit – ez a látszólagos paradoxon Telex liberalizmus-generátorát leolvasztotta.

»Főnök, van két perced? Kéne tolni valami elemzés-félét!«

Biztos elkeveredett az összes szakértő politikai elemző telefonszáma, esetleg nem volt rá pénz, hogy Török Gábor 20 másodpercben elmondja a szokásos egyrészt-másrészt maszlagot, de sebaj, aki épp kameraközelben van, és képes elmondani 3 épkézláb mondatot, az pótolhatja a szakértelmet. Vagy ha azt nem, legalább kitölti az időt. A törvény belpolitikai kontextusát a technobuli-veterán jelmezbe öltözött főszerkesztő, a francia-kommunikáció szakos bölcsész Dull Szabolcs elemzi.

Hogy vajon az európai politikusok hangos tiltakozása mögött valóban a törvény betű szerinti ismerete, vagy csak összefoglalók és újságcikkek vannak, mint ismeret, a telexes videóból sem derül ki. Azt már a videó készítői is tapasztalták, hogy az ideológiai nézetkülönbségek (bevándorlás, sajtószabadság, jogállamiság, identitás-ügyek, stb…) mentén létrejött konfliktusokban az Unió jelenlegi szabályai szerint nehezen tudnak Brüsszelből érdeket érvényesíteni velünk szemben és ez a belpolitikában is a visszájára szokott elsülni. Láthatóan nem értették meg az elmúlt több, mint 11 év tanulságát: a magyarok utálják, ha beleszólnak az életükbe, a kormány pedig fütyül az összevont progresszív szemöldökökre, feltartott liberális mutatóujjakra, szigorúan felsőbbséges stílusban nyilatkozó liberális politikusokra, kizárólag a nemzeti érdekek és a választók bizalmának újbóli elnyerése alapján hoz társadalompolitikai döntéseket.”