Ezzel a kezdővel lép pályára a Fradi a PAOK ellen
A zöld-fehérek kénytelenek nélkülözni Varga Barnabást idei utolsó Európa-liga mérkőzésén.
Az edző eredményei a magyar klubfutball, és a Fradi történelmi hőskorához mérhetők.
„Az orosz származású ukrán futballikon, Szergej Rebrov távozásával nem csak a Fradi veszítette el sikerkovácsát, de a magyar futball is szegényebb lett azzal a szakemberrel, akinél újítóbb és eredményesebb tréner az elmúlt évtizedekben nem dolgozott hazánkban. Nézzük hát Rebrov újításait a magyar futballban! Az idén a Ferencvárostól furcsa körülmények között, három év után távozó ukrán Szergej Rebrov a legjobb modern kori futballedző, aki az elmúlt néhány évtizedben Magyarországon dolgozott. Ez az állítás még akkor is igaz, ha a magyar válogatott sikereivel a mércét szintén magasan beállító olasz Marco Rossi az idei EB-szerepléssel tágította a hazánkban valaha dolgozó sikeres trénerek amúgy nem túl széles körét. A magyar futball régmúltjának csapataival, és szakmai stábjával pedig életszerűtlen bármiféle összehasonlítás, annyit változott és fejlődött a labdarúgás az elmúlt időszakban világszerte és idehaza. A mostani EB-aranyérmes olasz válogatottat összehasonlítani például a catenaccio korszakának a csapatával, vagy bármilyen mai futballelemet (gyorsaság, taktika, leterheltség) a régmúlttal összevetni legalább annyira értelmetlen, mintha egy vadonatúj autót hasonlítanánk össze egy hetvenes évekbelivel.
Ennek ellenére még Rebrov számszerű eredményei is a magyar klubfutball, és a Ferencvárosi Torna Club történelmi hőskorához mérhetők. A IX. kerületiek történetében eddig csupán egy edző, a Fradi első hivatásos trénere, Tóth Potya István volt képes hasonlóra, mostanáig ő volt az egyetlen, aki zsinórban három egymást követő évben is – 1926-ban, 1927-ben és 1928-ban – bajnoki címre vezette a klubot. Mai szemmel meglepő, de az 1925-1926-os kiírásban még játékos-edzőként járult hozzá a sikerhez. Tóth Potyához képest Rebrov összeredményét tetézi, hogy vezetésével a Fradi előbb a második számú nemzetközi kupasorozat, az Európa Liga csoportkörébe jutott be (kis híján onnan is sikerült továbbjutni, amire magyar csapat utoljára 2004-ben volt képes), majd tavaly, 25 év után a Fradi ismét a Bajnokok Ligája főtáblájára, vagyis a nemzetközi elitbe jutott. Rebrov életének és pályafutásának a magyar nyelvű sajtóban is komoly irodalma van. Az ismert tények és eredmények mellett érdemes felidézni, milyen egyedülálló, jóformán csak neki és magyarországi munkájának köszönhető innovatív újdonságokat hozott a magyar labdarúgásba és a Ferencvárosba Valerij Lobanovszkij egykori tanítványa.”