„Perintfalvi Rita, a katolikus feminizmus szószólója a napokban megosztotta vitaindítónak szánt gondolatait. »A nő teste és szexualitása kedvelt céltáblája a katolikus egyháznak. Ami nem véletlen, hiszen a tanítás megfogalmazói hosszú évszázadokon keresztül szinte kizárólagosan olyan férfiak voltak, akik lemondtak a saját szexualitásuk örömteli megéléséről. Feminista teológusnők már az 1960-as évektől kezdődően megfogalmazták, hogy a női szexualitás szigorú tabusításának hátterében a cölebsz módon – azaz nőtlenségben – élő papok és szerzetesek látens nőgyűlölete áll.«
Akik ismernek, talán megértik, miért akadtam le a katolikus feminizmus teológusnőjének elméletén. Szóval megint ott tartunk, hogy az egyház nőgyűlölő, a papok pedig szexuális elfojtódásaik között vergődnek – mindez pedig az egyházi devianciák fő okozója.
Szeretném megérteni, hogy miért baj az napjainkban, hogy vannak fékjeink. Olyan dolgok az életünkben, amelyektől talán szívesen megválnánk, de mégis hordoznunk kell azokat. Honnan tört elő ez a rakoncátlan hedonizmus, amely a boldogságot csak az ösztönök kiélésében látja beteljesíthetőnek?"