Egyetlen felelős döntés maradt: a tokiói olimpiai játékok eltörlése

„Június elején 10 ezer önkéntes jelezte, hogy a romló járványhelyzet miatt nem kíván részt vállalni az olimpiai játékok lebonyolításában, a szigetország lakosságának 80 százaléka ellenzi a sportesemény megrendezését, mérvadó vélemények szerint pedig egy »épelméjű világban« már régen visszamondták volna az olimpiai játékokat, amelynek immár 30 milliárd dollára becsülik a költségeit.

Hovatovább Jamagucsi Kaori, Japán egyik legismertebb olimpikonja egyenesen úgy fogalmazott, hogy »Japánt belekényszerítették« az olimpia megszervezésébe, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a japán kormány és a helyi szervezők pedig figyelmen kívül hagyják a társadalmi ellenállást, amely a játékok törlését követeli.

Márpedig a japán nép a barátunk, s nem lehet tetsző, ami ellenükre történik.

Itt a végső ideje az olimpiai játékok eltörlésének.

Görögország megroggyant belé, Rio de Janeiro rajtavesztett, és több ezer szegénynek kellett elhagynia az otthonát miatta, London erősen megsínylette. Itt az ideje tanulnunk a hibákból.

A tokiói olimpiai játékokat el kell törölni.

S amikor majd lehet, akkor is azon kell fáradoznunk, hogy a nemzetközi munkásolimpiát állítsák a helyére: a tömeges részvételen alapuló játékokat, amelyen nem csak agyonhajtott élsportolók vesznek részt, amely nem a nemzetek vetélkedését díjazza, s mindenekelőtt nem a tőke javát szolgálja.

Internacionalizmus! Barátság! Szolidaritás! Béke!”

Fotó: A Munkás Testedző Egyesület (MTE) kalapácsgyakorlat próbája, 1929.