A tudományos alapkutatásban nem lehet semmit előre megrendelni, ez nem így működik. Interjú.
„A kutatóhálózatok kiszervezésénél is nagyobb társadalmi felháborodást okoz a kínai Fudan Egyetem budapesti campusának lehetséges felépítése. Egyetért ezekkel a tervekkel?
Nehéz válaszolni, mert arra még senki nem adott igazi választ, ez hogyan fog működni. Nem ismerjük a részleteket, pedig minden ezen múlik. Ki fog ott tanulni, tanítani, a beruházás hogyan térül meg Magyarországnak? Magyar diákoknak biztosítanak-e helyeket, lesznek-e ösztöndíjak, amelyekkel a tehetséges, de kevésbé tehetős fiatalok is bekerülhetnek? Az biztos, hogy Kína hatalmas lépéseket tett előre a tudomány területén. A kínai egyetemek, mint a sanghaji Fudan vagy a pekingi Tsinghua Egyetem, több nemzetközi rangsorban előkelő helyen szerepelnek. Azt is érdemes hozzátenni, például a természettudományok terén nem érdekes, hogy az egyetem alapszabályában mennyire jelenik meg a Kínai Kommunista Párt iránti elköteleződés. Összességében viszont úgy gondolom, jobb lett volna, ha a már meglévő magyar egyetemek fejlesztésére fordítják a Fudanra szánt pénzt és energiát. Nagyon aggaszt, hogy Magyarországról már az érettségi után egyre több fiatal elmegy külföldre továbbtanulni, sokan nem is találkoznak a magyar tudománnyal, a magyar professzorokkal. Persze a tudomány egy nemzetközi dolog, a kutatók sokat költöznek kutatási feladataik miatt, csak az a baj, hogy Magyarország ennek a folyamatnak általában a vesztes felén van.
Mi lesz a vége ennek a folyamatnak? Elfogy a hazai szürkeállomány?
Azt hiszem, van esélyünk arra, hogy kiváló tudósokat, kutatókat tartsunk meg vagy csábítsunk vissza, de valószínűleg még hosszú ideig több szürkeállományt fogunk termelni, mint amennyi végül itt marad. Nettó exportőrök leszünk. De ha van itt egy szellemi vonzás, egy olyan közösség, amiről úgy érzik, nem elszigetelt, hanem világélvonalbeli kutatásokra van lehetőség, akkor még a viszonylag előnytelenebb anyagiakat is felvállalják.
Az akadémiai kutatóhálózat kiszervezése melletti egyik kormányzati érv épp az volt, hogy elismertebbé tegyék a magyar kutatókat, világszínvonalúvá a magyar kutatásokat. Ebbe az irányba haladunk?
Biztos vagyok benne, hogy minden magyar kormánynak, politikai állástól függetlenül fontos célja, hogy az ország tudományos életét fejlessze. A közelmúltban volt egy összeütközés az alapkutatások szerepéről, voltak komoly szakértők, akik azt mondták, hogy egy ilyen kis országban nem érdemes alapkutatásokra költeni, költsük inkább a pénzt arra, ami gyakorlati hasznot hoz. Ez ellen erősen érveltem, mert szerintem éppen az alapkutatásokon keresztül tudunk bekapcsolódni a nemzetközi tudományos életbe. Ezen a területen kevesebb az egymásnak ellentmondó érdek. Ahol gyakorlati fejlesztés történik, ott más országoknak, multiknak az érdekei egymásnak ellentmondhatnak.
A magyar kormányt itthon és külföldön is többen tudományellenesnek nevezték, amiért a kutatóhálózatot elszakította az Akadémiától.
Túl nagy a centralizálási igény a tudomány területén. Amit, jobban belegondolva, valóban lehet tudományellenességként értelmezni, mert a tudomány egyik fő ismérve, hogy irányítási szempontból nem tervezhető. Nem lehet előre megtervezni, milyen tudományos sikereket, áttörést érjünk el tíz év múlva. Kevéssé hiszek az esetleges felülről jött kutatási megrendelésekben. Egy autógyárban nyilván nem lehet másképp. De a tudományos alapkutatásban nem lehet semmit előre megrendelni, ez nem így működik.”
A közgazdász-jogász professzor egy harmadik utat javasolt a kormánynak az államfő elmozdítására, és ez nem az első eset, hogy közééleti szereplő így nyilvánul meg a témában.
A Párbeszéd társalapítója szerint nincs szó automatikus győzelemről.
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Mint ahogy a Karmelita Kolostor, az egész Budai Vár, ingatlanokkal és ingóságokkal, épületekkel és festményekkel, nem a kormányé, nem Orbán Viktoré (voltak), hanem a magyar államé.
A Fidesz alapítója a választási vereség okairól, a Tisza térnyeréséről, valamint a jobboldal megújulásról is véleményt mondott.
Tölgyessy Péter a Partizán vendége volt, ahol elmondta, hogy Magyar Péter „internetes politikus”, aki nem érti a mélyebb összefüggéseket, valódi kormányzás helyett csupán „kívánságlistákat” hagy jóvá, saját minisztereit pedig egyszerű „melósokként” kezeli.
A lengyel és a magyar kormányfő sajtótájékoztatója során többek között a visegrádi négyek szövetségének bővítése is felmerült.
