„Az európai baloldal az utóbbi hónapokban több kísérletet is tett, hogy véleményét közös európai álláspontként tüntesse fel. Németország és Franciaország beadta derekát, de Közép-Európa nem. Mégis mi itt, Magyarországon sokszor töprengünk, nemzeti érdek-e az európai baloldal elleni vétó. Arról lesz szó, miért igen.
Az európai külpolitika szómágiája elleni fellépés azonban a nemzeti érdekérvényesítésnél és a tartalmi kritikánál is mélyebb gyökerű. Az európai külpolitika Budapesten elutasított egyes dokumentumai csak Európa baloldalának és német–francia tengelyének akaratát tükrözik. Ezek a körök félnek az öntudatra ébredő Közép-Európa beleszólásától. Régi tagállamként, gazdasági hatalomként és kulturális felsőbbrendűségük hitében Berlin és Párizs az elmúlt évtizedekben az Európai Unió tagállamai körében rendelkezett akkora befolyással, hivatalos nyelven soft powerrel, hogy közös álláspontjukat rá tudták kényszeríteni a többiekre. Közép-Európa vezetői azonban évek óta küldik a jeleket feléjük, hogy más jövőt képzelnek el. Sem Varsó, sem Prága, sem Budapest nem kíván automatikusan alkalmazkodni a Nyugat elvárásaihoz.