Orbán Viktor: Magyarország továbbra is a józan hang politikáját követi
Ukrán háború, nemzetközi elfogatóparancs, gazdasági semlegesség, nemzeti konzultáció – ezekről beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök.
A piaci bevásárláshoz képest egy horrorfilm maga az idilli nyugalom.
„Azért ez nem semmi. A miniszterelnököt a saját jobbkeze vágta orrba. Vitustáncnak, népnyelven nyavalyatörésnek hívják, amikor a végtagok önálló életre kelnek. Nem elég, hogy fél Európa őt zrikálja a szivárványos zászlókkal, szegény kormányfőt még a nyavalya is töri. Politikailag. Nem csoda, hogy a német-magyarra se ment ki. Így én sem mutatkoznék szívesen.A hvg finomabban fogalmazott: szerintük Matolcsy, azaz a „jobbkéz beintett”, de kár szépíteni, inkább bemosott egyet. Már nem Varga pénzügyminiszternek, azt megszoktuk, Orbán tán örömét is lelte benne, ahogy fiacskái ilyen aranyosan civakodnak. Addig sem fognak össze ellene. De hétfői írásában a bankelnök a játszópajtása helyett egyenesen Apukára tört. Meghirdette a »negyedik hadjáratot« (azért az »apanyelvet« használja, Apu harcias szókészletét) a költségvetés, a mindenkori politika alapdokumentuma ellen. Mert az hibás, felelőtlen, pénzügyi támadást idézhet elő az ország ellen. Nem az újranyitás, hanem »az infláció költségvetése«. Amely mögött viszont maga Orbán, az ő törekvései állnak.
Mint Kossuth szerint a nemzet ipar nélkül, jobbkeze nélkül Orbán is félkarú óriás lehet. Nem, nem félkarú rabló, ne tessék ízetlenkedni! Azokat különben is koncesszióba szokták adni. Miniszterelnököt pedig nem adnak koncesszióba, legfeljebb autópályákat, itt még mi sem tartunk. A kormányfő maga ismételgette 2010-től kezdve: »Matolcsy György a jobbkezem. Nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennél lemondani.« »A munkamegosztás köztünk úgy fest…, hogy a miniszterelnök az kvázi Adenauer, a gazdasági miniszter (akkor ez volt Matolcsy tisztsége) kvázi Erhard. Sosem vált meg egyik a másiktól«.
Kvázi. Hiszen Erhard szociálliberális volt (juj!), az európai szövetség híve, a szociális piacgazdaság megteremtője. Most meg se piac, se szociális, csak állami teljhatalom, erős antiszociális beütéssel. Erhard a pénz értékének stabilitásában hitt, Orbánt és Matolcsyt pedig nem zavarta a forint leértékelődése. Az sem, hogyan vágja haza az infláció a kisnyugdíjasokat, kiskeresetű családokat. Akik számára a piaci bevásárláshoz képest egy horrorfilm maga az idilli nyugalom. Ki hitte volna, hogy eljön az idő, amikor Matolcsy aggódni kezd: »A költségvetés kiindulópontjai hibásak. Ezekre nem épülhetett jó büdzsé«. Nálunk az infláció 5 százalék felett van, az uniós átlag 2,3 százalék.”