„Vidám hangulatú tudósítással jelentkezett szombaton a 444 csapata az Andrássy útról, ahol éppen a Fudan egyetem elleni tüntetés zajlott. Több ezer, egyes becslések szerint húszezer ember vett részt a megmozduláson. A sokaság megszervezését nagyban előmozdította, hogy gyakorlatilag az összes ellenzéki párt utcára rendelte a fővárosi aktivistáit.
Ebből egyenesen következik, hogy nem az egyetemé volt a főszerep, bármi más lett volna a téma, akkor is összegyűlt volna ez a közel húszezer ember. Ennek tudatában egyáltalán nem meglepő, hogy a 444 tudósítói és a tömeg között érezni lehetett egy intenzív vibrálást. Olyannyira működött az a bizonyos kémia, hogy sok esetben befejezték egymás mondatait.
Pontosabban a riporter mondta el a tüntetők helyett, hogy mi miért van, és miért nagyszerű, hogy a diktatúrában utcára vonultak a demokraták. A sajtómunkások ezzel kapcsolatban hangot adtak hiányérzetüknek, miszerint nem láttak rendőröket a tüntetés környékén. Ez a rendőrállam hangulatot olyannyira csorbította, hogy retorikai eszközökkel kellett megteremteni a dráma hangulatot.
A független média elkötelezett szerelmesei számára tehát a tüntetéses tudósítás amolyan kulináris különlegesség volt, igazi szellemi csemege.
Akik rendszeresen figyelemmel követik a 444 üldözött keresztények helyzetéről szóló tudósításait, azok megdöbbenéssel tapasztalhatták, hogy a felkészült riporter nem volt teljesen tisztába a kínai katolikusok helyzetével, némi zavarral sikerült csak elmagyarázni, hogy mi is a különbség valójában az állam és a Vatikán által elismert kínai katolikus egyház szervezeti között.
Valamiért nem jutott azonnal eszükbe, hogy a Vatikán titkos ordináriusokon keresztül vezeti a kínai katolikus egyház egy részét. Ilyen püspök vezette az erdélyi egyházat is, miután Márton Áront letartóztatták.”