Kalandozások a progresszió bugyraiban

„Nagyszabásúnak beharangozott akció zajlik a héten a német katolikus egyházban »A szerelem győz« címmel: engedetlen papok bő 100 templomban adják csak azért is áldásukat homoszexuális és házasságon kívüli kapcsolatokra. Amiről természetesen látatlanban is ki lehetne jelenteni, hogy nyílegyenesen megy szembe nemcsak a lesajnált Vatikán tanításával, hanem ráadásul Jézus Krisztuséval is – de gondoltam, miért ne válasszam a kényelmetlenebb utat, ezért aztán fogtam a Youtube-ot, és szisztematikusan végigszenvedtem az online elérhető szertartásokat. Mégiscsak legyen konkrét képe az embernek arról, ami miatt hőbörögne.

A progresszió bugyraiba ekképp alámerülvén először is a következők állapíthatók meg: amikor egy katedrális méretű tágas templomban (koronavírus ide vagy oda) két tucatnyian lézengenek egy szertartáson, az nem tűnik tömegeket megmozgató, évszázadok óta epedve várt, korszakos eseménynek. Ez nálunk kábé a sztenderd létszám egy hétköznapi misén. Márpedig jórészt ez a látvány tárul elénk a közvetítéseken: kevés ember, annak is túlnyomó többsége heteroszexuális pár. Tehát miközben Németország-szerte hónapok óta teljes hangerővel zeng a kórus, miszerint a gonosz Vatikán nem veszi észre a realitásokat s magasról tesz a homoszexuális hívek tömegeinek szükségleteire, a 24 ezer német katolikus templom 0,4 százalékában megtartott progresszív szertartásokon maroknyi érintett jelenik meg.

Ez volna tehát az a kereslet, amelynek kedvéért a haladó plébános kidobja az ablakon a kétezer éves tanítást, leteríti az oltár elé a franciaágy méretű szivárványos zászlót, megírja a szerényebb képességű anyakönyvvezetők leggyengébb napjait idéző, de legalább zavaró vallási elemeket se igen tartalmazó beszédét, majd felveszi a szivárványszínű stólát. Hogy azután a szertartásról távozó Annika kifejtse: »Ez így inkább csak egy kedves gesztus volt. Nem fogok itt most felujjongani, hogy juhú, ezután visszatérek a templomba«. Ami persze nem meglepő – valószínűleg Simon Péter vagy András se szegődött volna rögtön tanítványnak, ha Jézus Krisztus a »Gyertek, kövessetek« helyett azt találta volna mondani nekik, hogy »Áldásom rátok, éljétek az életeteket úgy, ahogy az nektek tetszik!«.”