Hogyan (ne) legyél olyan, mint én?

„Végtelenül szórakoztató írás jelent meg múlt vasárnap a Fidesz-médiában, a címe: »Egy fontos lista azokról a tevékenységekről, amelyek megvédenek attól, hogy baloldalivá váljunk.« A bevezetőben megfogalmazott tétel szerint »A lelki vagy intellektuális züllés ugyanis menthetetlenül baloldalivá teszi az embert és a végén ott köt ki, mint Tordai Bence.«

8 pontban fogalmazza meg a szerencsétlen szerző, hogyan kerülhető el szerinte, hogy valaki hozzám hasonlatossá váljon. A rossz hírem az – a horogkeresztes karkötőviselettel hírhedtté váló – fideszes tollnoknak, hogy a 8 pontból 0 találata van. Mindjárt végigmegyünk ezeken, de előbb nézzük, ahogy a bevezetőben lábon lövi önmagát. Gyorsan leszögezi, hogy »aki az egyházat elveti, az egyszerűen hülye«, valamint, hogy »az ateizmus amúgy is a szellemi silányság jele, semmi más« – ezzel gyorsan megsértve a magyarok nagyobbik felét, akik ateisták vagy a maguk módján vallásosak. Csodás, árnyalt levezetés a kormánypárti propagandistától, aki munkásságával olyan »kereszténydemokrata« ikonokat támogat, mint Borkai Zsolt, Szájer József, Deutsch Tamás, Rogán Antal vagy éppen Semjén Zsolt.

De lássuk a »baloldaliságtól megóvó” listát!

»1. Olvasás«

Eddig az volt a baj, hogy félhomályos romkocsmákban merengő bölcsész értelmiségiek vagyunk, most meg az, hogy nem olvasunk eleget. Segítek: velem inkább az a gond, hogy túl sokat olvastam, olvasok (ha ez egyáltalán lehetséges): az egyetemen, a doktori iskolában, a szakkollégiumban, főiskolai és egyetemi oktatóként, közpolitikai szakértőként és politikusként is az időm jelentékeny részét tette, teszi ki az olvasás: szak- és szépirodalom, hírek és véleménycikkek. Lám, még ezt, a fideszmédia legaljából érkező cikket is volt szerencsétlenségem végigolvasni.

»2. A természet szeretete és túrázás«

Zöldek vagyunk, és szeretjük a természetet, ezen nincs mit magyarázni. Azt persze nem tudhatta ez a fogalmatlan firkász, hogy én ezen felül kisgyerekkoromtól heti szinten túráztam, köszönhetően a nagyszüleimnek és a szüleimnek. Ráadásul mindezt szervezett keretek között: máig büszkén őrzöm a Tungsram Turista Szakosztályának 70. születésnapján kapott zöld nyakkendőt. Húszas éveimben aztán igazolt hegy- és sziklamászó voltam, manapság pedig már a gyerekeinkkel járjuk a budai és pilisi ösvényeket.

»3. Közösség és család«

A fidesznyik megsemmisítőnek szánt érvelése azon nyugszik, hogy két fiatal ellenzéki politikusnak nincs gyereke, van viszont kutyája vagy macskája. Ami engem illet, itt is masszív melléfogást sikerült kivitelezni: 4 gyerekünk van, és kiterjedt szociális életet élünk. Köszönjük az aggódást, de kicsit sem fenyeget az elmagányosodás, ami a cikk szerint a „liberális eszmény”.

»4. Csend és egyedüllét«

Adom.

»5. Fizikai munka«

Azon a hétvégén, amíg a szerencsétlen fidesz-propagandista a »cikkét« írta, mi a Budai Zöld aktivistáival több köbméter szemetet szedtünk össze az óbudai Mocsárosdűlön. De szerencsére kijut a rendszeres kerti munkából is, és ez valóban jót tesz az embernek.

»6. Sport«

Gyerekként cselgáncs, később futás, fal- és sziklamászás, súlyzós és saját súlyos edzés, manapság leginkább biciklizés, street workout, némi jóga, meg ami szembejön. Köszönöm kérdésed, Gyuri, elég jó formában vagyok. De ahogy elnézem a 133 bátor embert, az egy Szijjártó Péteren kívül nem nagyon van, aki a rendszeres sportolás utazó nagykövete lehetne, úgyhogy hess a saját portátokra sepregetni!

»7. Szeresd a nemzeted«

Talán kissé más szavakkal fogalmazunk, de ahhoz, hogy 2010 óta ellentartsunk a nemzetvesztő fideszes politikának, pontosan ebből merítjük az erőt. De akkor megint fordítsuk vissza: hogyan szereti a nemzetét az, aki a nép felét kizárja a nemzetből, és közben szétlopja a nemzeti vagyont?

»8. Figyeljünk oda, hogy mit eszünk«

Köszi, igyekszem. Még mindig jók rám az érettségi idején hordott ruháim, ami, attól tartok, nem mondható el a pacalkirályként gasztroinfluenszerkedő Németh Szilárdról, vagy a fideszes kultúrát étkezési vonalon is meghatározó Orbán Viktorról. Jó tanácsok ezek, segítenek az egészség megőrzésében, csak megint nagyon félrement a címzés.

Bár a politika valóban leírható úgy, mint a jó élet megteremtésének művészete, de ezt elsősorban nem egyéni, hanem társadalmi szinten értjük. Ettől még kissé suta életvezetési tanácsként megteszik a fideszes propagandista intelmei, csak mielőtt megfogadja őket valaki, érdemes észrevenni, hogy ezek követésével nem tőlem különbözővé, hanem hozzám nagyon is hasonlatossá válik a »baloldalivá válást megelőző kúra« követője.

Tanulság? Nem sok. Talán csak annyi, hogy még mindig érvényes, amit a közel félezer propagandamédia fölött rendelkező KESMA korábbi fideszes elnöke egy váratlanul őszinte pillanatában mondott: »igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok.”