Ursulának úgy általában sem volna haszontalan elhúznia a csíkot – óriási károkat okozott

Csak nehogy, miként Sámson, a végüket érző posztmodern frakciók az egész építményt magukra döntsék, és mi is ott ragadjunk velük együtt. Ungváry Zsolt írása.

Hárman voltak, plusz Soros György fiának színes bőrű hímkedvese mint megfigyelő.
„Az IMF delegációja elfoglalta helyét a díszes teremben. Hárman voltak, plusz Soros György fiának színes bőrű hímkedvese mint megfigyelő. Jöttek, hogy kifehérítsék a magyar gazdaságot.
Már öt perce üldögéltek csendesen, kinézegettek az ablakon, gyönyörködtek a parlamenti szobából feltárulkozó dunai panorámában. Várták, hogy végre színre lépjen Magyarország frissen megválasztott kormányfője, akit – nagy örömükre – már nem Orbán Viktornak hívtak.
És ekkor belépett ő. Nyomában az Ideges Hölggyel, aki rögvest felajánlotta, hogy tolmácsol, voltaképpen olyan nyelvről, amilyenről a delegáció csak akar.
– Anyanyelvemen, magyarul is beszélhetnek, de apanyelvemen, bolgárul is megoldhatjuk, ha gondolják – tette hozzá az Ideges Hölgy.
Az IMF delegációvezetője szemügyre vette a frissen megválasztott magyar miniszterelnököt. Magas, vékony fickó volt, mondhatnám, lakli, még véletlenül sem kicsi és kövér. Rezzenéstelen arccal ült. Pont jó lesz nekünk – gondolta a delegációvezető, és nyájas mosolyra ragadtatta magát.”