Már nincs kőbe vésett, ortodox közgazdaság, mert az állandó változásban van, így mindig un-ortodox.
„Miért ne ismerhetnénk fel, hogy a tudásra épülő új korszak vezető kihívása a hosszútávú fenntarthatóság, amelyhez először egy gondolati forradalom (lásd: Matolcsy György: Új Fenntartható Közgazdaság I.), majd az ebből eredő új, fenntartható közgazdaság vezet el.
Egy logikai vázlat stílusában nézzünk át két részben 36 új összefüggést, amelyekre az új, fenntartható közgazdaság épülhet. A mostani, első részben szereplő 18 összefüggés egy új gondolati forradalmat tartalmaz, a második részben lévő 18 az új közgazdaságot veszi majd célba. Nézzük először az 500 évvel ezelőtti Reneszánsz és Reformáció szellemi forradalmaihoz hasonlítható mai gondolati megújulás vezető tételeit.
1. A tudás különböző területei a fenntartható közgazdaság elméletében egyesülnek.
2. A gazdaság különálló területei körbe érnek, ezért a körforgásos gazdaság új elméletet igényel.
3. A közgazdaság hagyományos összefüggései »ellaposodnak«, halványulnak vagy eltűnnek.
4. Az új közgazdaság tényező-készlete nagyságrendileg változatosabb és nagyobb lesz.
5. A tiszta számok matematikája és az élettudományok összefüggései egyaránt megerősödnek és egyesülnek.
6. Az új közgazdaság újra értelmezi a globális, a regionális és a helyi gazdaságot.
7. Az új közgazdaság mélyül a múlt és gyorsul a jövő felé.
8. Az új közgazdaság mindent mér és adattá alakít át.
9. Az új közgazdaság is hálózatos, platform jellegű, mint a gazdaság és a társadalom.
10. Az üzleti élet egyesül a közgazdasági oktatással.
11. A közgazdasági elmélet is kultúra-alapúvá válik.
12. Az új közgazdaság új ár elméletet alkot.
13. Az új közgazdaság újra értelmezi az összetettséget és az egyszerűséget.
14. Az új közgazdaság alaptörvénye lesz az átjárhatóság.
15. Az új közgazdaságnak új mérőszámokra van szüksége.
16. A fenntarthatósági iránytű miatt nő a közgazdaság időhorizontja.
17. Az új közgazdaságban megváltozik az állam szerepe.
18. A fenntartható közgazdaság az emberi kapcsolatok tudománya.
Jön az új gondolkodás, ezért fogadjuk meg Gregory Bateson antropológus tanácsát: »Nem lehet új ötleted, amíg meg nem szabadulsz egy régitől«.”
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Milyen egyetemen tanítják úgy, hogy fejlett ország lettünk?
Az optimizmus és a konjunktúraérzet is be fog indulni és az emberek is érezni fogják, hogy a gazdaság újraindul. Interjú.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
