Sputniked – megkaptam az oltást

Ma reggel megkaptam az oltást: Szputnyik-V-t. A magyar egészségügy egy igazi csalódás. Életben maradtam, de ezt csakis a szerencsémnek köszönhetem.

Az egész oltás már ott kezdett gyanússá válni, amikor az oltópont környékén volt szabad parkolóhely. Viszont ami utána következett, az minden határon túlment.

Szeretnék mélységes elégedetlenségemnek hangot adni, amiért az ellenzéki ígéretekkel ellentétben, nem volt emberrel túlzsúfolva a kórházi folyosó, pedig mindenki azt ígérte, hogy legalább másfél órát kell várni. A nővéreknek még az ablakot is volt képük kinyitni, és cinikus hangon ezért elnézést kérni. Még nem döntöttem el, hogy a TASZ-hoz forduljak-e vagy a Helsinki Bizottsághoz, amiért 5 perc alatt sorra kerültem.

Egyenesen felháborítónak tartom, hogy mindent megszerveztek. Nem arról volt szó, hogy káosz lesz??? Nem hinném, hogy annak a sok stadionnak az árából ne lehetett volna hanyagabbul lezavarni a tömeges oltást?! Remélem, a mi drága Szabó Tímeánk majd jól ellátja a bajukat!

Végül, felettébb gyanúsnak tartom, hogy az oltás beadását nem is éreztem, és utána sem éreztem rosszullétet vagy a vállaimban zsibbadást. Az összes körülményből egyedül arra tudok következtetni, hogy megfigyeltek és egy titkos lista alapján hívtak be a mai oltásra, ahol tudatmódosító szert kevertek a kézfertőtlenítőbe, ami miatt az egészre úgy emlékszem, mint életem egyik legjobb kórházi élményére.

De nem tudnak becsapni. Nagyon átlátszó kis trükk volt, hogy miközben szúrtak, még beszélgettek is velem, nyilván, hogy eltereljék a figyelmem. Látnotok kellett volna az arcukat, ahogy hidegvérrel megkérdezik a végén, hogy jól vagyok-e.

Szóval, ha jót akarok magatoknak… de inkább nem is folytatom.

Ja, és ezek után még én legyek hálás a Szijjártónak, hogy szereztek vakcinát?! Hát még mit nem!