2021 áprilisára túl vagyunk több nagy múltú egyetem és szakmai műhely alapítványosításán. (Interjú)
„Bontsuk ki egy kicsit az „infosztrájk” elnevezést! Mitől info-, és mitől (nem) sztrájk?
Az információs sztrájkot bár könnyű összekeverni a Munka törvénykönyvében található sztrájkkal – ami munkabeszüntetést jelent –, ez esetben azonban sokkal inkább az »információn«, az informáláson van a hangsúly. Az infosztrájk szervezője azt állítja, hogy a hallgatókkal közösen végzendő munkafolyamatban – az egyetemi oktatásban – az információt változtatja meg, és arra a célra koncentrál, amit ilyenkor a hallgatókkal kollektíven meghatároznak, nem pedig arra, ami a munka szokásos menetéből következne. Az infosztrájk azért nem munkabeszüntetés, mert csak részben csinál mást az oktató (és a hallgató), mint amit egyébként szokott csinálni a munkája során. A kommunikáción van tehát a hangsúly, amelyet egyébként is végzünk, csak itt célzottan, egy cél érdekében és kollektíven történik. Annyiban hasonlít a sztrájkra, hogy ez is egy kollektív tevékenység.
Nagyon széles skálán helyezhetők el az ellenállás fokozatai az egyes, modellváltásban érintett intézmények esetében. Ön miben látja ennek az okát?
Azt, hogy milyen a potenciálja egy tiltakozásnak, az olyan nem szisztematikus – vagy ha úgy tetszik, véletlenszerű – elemeken is múlik, mint hogy az adott helyen, az adott közösségben milyen hangadók, véleményformálók vannak, vagy hogy milyen állapotban van a hallgatói érdekvédelem. Ki éppen a dékán, ki a rektor, van-e olyan professzor, aki veszi a bátorságot és megszólal? (Lásd Szegeden Szajbély professzor szerepét.) Vannak-e olyan személyek, akik felvállalják, hogy áttörik a hallgatás falát? Az, hogy egy helyi közösségben milyen rezisztens potenciál van, a helyi közösség állapotától is függ.
Hogy a szegedi vagy a pécsi egyetem jobb állapotban van ilyen szempontból, mint a debreceni, az egy hosszú folyamatnak az eredménye: a debreceni politikai közeg a hosszú évek alatt beszivárgott az egyetem életébe, a politika beleszólt a dékánválasztásokba, elültette a félelem légkörét az egyetem falain belül, a kollégák kevésbé mernek fellépni. Néhány évvel ezelőttről ismerős történet lehet a putyini kitüntetéssel kapcsolatos tiltakozás – néhány tanszék aláírta a petíciót, utána mindenféle üzenetek jöttek felülről, hogy milyen kollektív büntetéssel számolhatnak bizonyos karok.
Hogyan lehet aktivizálni azokat az érintett hallgatókat, akik nem érzik át a helyzet súlyát?
Ez ugyanolyan nehéz, mint azt a néhány millió állampolgárt meggyőzni arról, hogy a politika fontos a saját élete szempontjából, akik korábban soha nem mentek el szavazni.
Nagyon nehéz meggyőzni azokat, akik a saját életük szélesebb társadalmi keretei iránt nem érdeklődnek. Valóban az a paradoxon áll fenn, hogy olyan hallgatói közösséget kellene egy közös ügy felé fordítani és valódi közösséggé formálni, amely nincs hozzászoktatva ehhez a közoktatásban eltöltött évek óta. Ahhoz van hozzászoktatva, hogy passzívan hallgatnia kell, meg kell szereznie a tanulóévei végén a papírt, és akkor minden rendben van”.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Leginkább úgy ismerhetjük, mint Bobby Ewing, a Dallasból, de az Egyről a kettőre sztárja is volt, sőt ő egy ember az Atlantiszról. Interjú a Comic-Conról.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
