Óda Szijjártó Péterhez

„Szlovákiai magyarként ebből a határozottan kormánykritikus álláspontból hatódok meg mégis szinte minden alkalommal, amikor azt látom, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormány és a Szijjártó vezette diplomácia valamilyen módon segít Szlovákiának. A koronavírus-járványban több ilyen is volt: az országos tesztelés során szakembereket küldtünk, amikor pedig januárban épp Szlovákiát temette maga alá a járvány, lélegeztetőgépekkel segítettünk. Igen, tudom, hogy az egész lélegeztetőgép-beszerzés úgy ahogy van, bűzlik, mégis, amikor azt láttam, hogy Magyarország a lélegeztetőgépekkel annak a városnak segít, ahová én gimnáziumba jártam, és amely városnak a kórházat én is jól ismerem – Galántáról, a jórészt magyarok lakta Mátyusföld központjáról van szó, és a Szent Lukács-kórházról –, akkor az nekem is nagyon jól esett.

Magyarország újra kisegíti Szlovákiát: még március elején Szijjártó Péter közbenjárásával vásárolt be Igor Matovič a Szputnyikból, hogy aztán lemondani kényszerüljön az ebből kibontakozó kormányválság miatt; ezúttal pedig a Szlovákia által megvásárolt vakcinák bevizsgálásában segédkezünk – a szlovákoknál ugyanis nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek; amire meg a szlovák gyógyszerfelügyelet eddig jutott, amiatt a gyártó visszakövetelné a már leszállított 200 ezer adag vakcinát.

Szijjártó és Matovič a csütörtöki közös sajtótájékoztatójukon nagyon szép dolgokat mondtak egymás országairól: Szijjártó az együttműködés gördülékenységét méltatatta, Matovič pedig arról beszélt, hogy többször bebizonyosodott: Magyarország barátja Szlovákiának. Ezt persze elintézhetnénk azzal, hogy a magyar külügyminiszter és a szlovák exkormányfő a diplomácia kötelező köreit futották, csak hát tartalom is van mögöttük: magyar oldalról az említett segítségek, szlovák oldalról pedig Matovič szlovákiai magyarokkal szembeni gesztusai és Magyarországhoz fűződő pozitív viszonya.”