Megkezdtük a talajvizsgálatokat a Kálvin téren

„A Közvágóhíd és a Kálvin tér között tervezett mélyalagút terveinek elkészítéséhez 93 helyszínen kezd próbafúrásos talajvizsgálatokba a Budapest Fejlesztési Központ – elsőként a Kálvin téren indult meg a munka. Kérjük és köszönjük minden érintett közlekedő türelmét és megértését!

A ráckevei H6-os és a csepeli H7-es hévek teljes felújítása és Kálvin térig való meghosszabbításuk egyben a tervezett 5-ös metró beruházás első üteme is. A hévek metróként süllyednének a föld alá a Közvágóhíd térségében, három állomást érintene a két vonal közösen a föld alatt: az elsőt a Közvágóhídnál kapcsolódva a Déli Körvasút új állomásához, az 1-es, 2-es és 24-es villamosokhoz, a Boráros téren a nagykörúti villamosokra kínálva átszállást, végül a Kálvin téren elérve a 3-as és 4-es metrót, illetve több felszíni járatot.

Miért fontos ez?

Ma a Budapest központját elérő 15 elővárosi vonalból (11 MÁV és 4 hév) ez a két déli hév-vonal az, melyek nem érnek el egyetlen metrót sem. Sok tízezer átszállást és utazással töltött órát tudunk megspórolni, ha ezek a vonalak elérik a belvárost és teljes felújításuk révén gyorsan, sebességkorlátozások nélkül kötik be Csepelt, Pesterzsébetet, Soroksárt, Dunaharasztit, Szigetszentmiklóst és a Csepel-sziget további településeit Budapestre. Sokan autóról és buszról is hévre váltanának így: a H6-os és H7-es hévek utasforgalmát megduplázná a fejlesztés.

A beruházás tervezése a Budapest Fejlesztési Központ létrejötte óta, közel egy éve folyik. Most jutottunk el odáig, hogy az alagút nyomvonala végleges és a talajvizsgálatok is megkezdődhetnek. Az első helyszín a Kálvin tér, ahol a Nemzeti Múzeum előtt 70 méter mélyre fúrunk le, hogy pontos talajmintához jussunk – a következő hetekben ezt követően további 92 helyszínen indulnak munkák. A munkavégzés ütemezését a BKK-val minden esetben összehangoljuk, az okozott kellemetlenségek miatt kérjük és köszönjük a közlekedők megértését. A munkakezdéskor Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral jártunk kint a Kálvin téren, erről készült ez a rövid videó.

Milyen lesz az alagút?

A hévprojekt fúrópajzzsal fúrt alagúti szakasza a Közvágóhíd állomással kezdődik. Az alagút ezen a szakaszon mintegy 20 méter mélyen indul majd a belváros felé, lassan ereszkedve lefelé a Boráros tér állomásig, ahol 25 méter mélyen fog haladni. A Boráros tér után az alagút hirtelen süllyedni kezd egészen 50 méter mélységig, hogy biztonságosan elérje a Kálvin teret, és itt a meglévő M3 és M4 metrók állomásai alá fusson be. Az alagút a Kálvin tér után még 500 méter hosszon fut majd az ELTE alatti végéig. Ide, a kihúzóvágányra fognak a hévszerelvények beállni, mielőtt visszafordulnak – az utasok itt már nem lehetnek majd a vonaton, legalábbis addig, amíg a vonal nem folytatódik északra, Óbuda felé, hogy az 5-ös metró távlati terve szerint ott majd egy észak-déli regionális gyorsvasútként egyesüljön a H5-ös szentendrei hévvel.

Az alagút fúrása

Városi környezetben az alagútépítők sok kihívással néznek szembe: az alagút feletti talajréteg vastagsága, a változó talajviszonyok, a talajban előforduló talajvíz olyan körülmények, amelyek közvetlenül befolyásolják az alagútépítés módját. Ráadásul mindezt úgy kell végrehajtani, hogy közben meg kell óvni a meglévő épületeket, műemlékeket, csatornákat, villamos, víz- és gázvezetékeket, távközlési kábeleket (azaz a közműveket). Az építkezés teljesen átalakítja a felszíni közlekedést, alapvetően változtatja meg az emberek mindennapjait.

A H6/H7 hév alagútja fúrópajzzsal fog készülni. Az alagútfúró pajzs alkalmazásának legfőbb előnye, hogy a felszín legkisebb zavarása mellett, közmű érintése nélkül, gyorsan, biztonságosan tud a talajban előrejutni.

Talajvizsgálat

Mivel az alagút változatos talajkörnyezetben épül majd, tervezéséhez szükséges minél több információt begyűjteni a környezetről. Ez ún. geotechnikai feltárásokkal (fúrásokkal, szondázásokkal) lehetséges. Ezek a feltárások a mérnökök számára szolgáltatnak nélkülözhetetlen információkat a tervezéshez. A feltárásokat előre meghatározott helyeken készítik, az alagút teljes hossza mentén. A fúrások a Kálvin tér környezetében akár 65-70 méter mélységig is lehatolnak, ennek nyomán megismerhetők a különböző földtani korokban települt geológiai képződmények.

A feltárásokat napközben készítik, egy teherautóra szerelt fúrógéppel. A nagy mélységek miatt egy helyszínen több napot is eltöltenek. A készülő vizsgálatokból vett talajmintákon laboratóriumban számos mechanikai vizsgálatot végeznek, ezek eredményei alapján a tervezők meg tudják határozni az alagútépítés technológiáját, az építendő szerkezetek méreteit.

A fúrások során nyert talajmintákból megállapítható az adott helyszínre jellemző talajrétegződés, az egyes talajrétegek típusa (agyag, homok, kavics, márga stb.). A talajmintákon elvégzett laborvizsgálatok segítségével pedig megállapíthatóak az egyes tajrétegek fizikai jellemzői (szilárdsági paraméterek, alakváltozási paraméterek, vízáteresztés stb.), ezek nélkülözhetetlen alapadatok a tervezés során elkészítendő számításokhoz, az építés számítógépes modellezéséhez.

A vizsgálatok helyszíne

A talajvizsgálat a Kálvin téren és környékén kezdődik. Először a Nemzeti Múzeum előtti útszakaszon áll majd meg a vizsgálatokat végző teherautó. Reggel 7 és délután 5 között lesznek munkálatok.

Később a hévek nyomvonalán máshol is lesznek vizsgálatok, összesen 93 helyen. A Kálvin tértől a Közvágóhídig tartó majdani felszín alatti szakaszon végig, és a csepeli hév vonalán is végig. A ráckevei hév vonala a mostani mérésekkel Soroksárig érintett. Mivel a hév majd a Kálvin téren jut a legmélyebbre, ebben a térségben lesznek a legmélyebb vizsgálatok, akár 70 méterre is a felszíntől. Az előzetes becslések szerint ezek a vizsgálatok körülbelül júliusig tartanak majd.

A munkákat a Budapest Fejlesztési Központ által megbízott vállalkozók végzik. A tervezés az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében zajlik, a Kormány döntése alapján.”