A Petry-lecke

„Vajon a nyugati világban teljesen bezárult már a kör? Vajon a balliberális értelmiség, sajtó és akadémiai világ a maga ideológiai eszközeivel képessé vált már a tőke olyan jelentős befolyásolására, ami a jövedelmezőségüket érdemben csökkenteni vagy növelni tudja? Egyre inkább úgy fest, hogy igen, és a tőke, különösen a globális tőke a profitérdekeit követve meghajol eme ideológiai nyomás előtt, megvásárolja a szabadságát, támogatja a balliberális nézeteket valló embereket és közösségeket, ugyanakkor megvonja a támogatását mindazoktól, akik nézeteit a balliberális értelmiség elítélendőnek minősíti, vagy akik akár csak nem hajlandók nyilvánosan elítélni, megtagadni az ilyen nézeteket vallókat. Ennek következtében a balliberális nézetek még inkább hegemón szerephez jutnak, és a balliberális értelmiség bővítve újratermeli önmagát, párialétre ítélve vagy vállalhatatlan vadak közé szorítva mindazokat, aki más nézeteket képviselnek.

Mintha a nyugati világban a francia forradalom ismétlődne meg, lassított változatban ugyan, de ismét a felismert igazságtól haladva azok végletekig feszítése és így önmaguk ellentétébe fordulása felé.”