A járvány árnyékában

„Egy éve annak, hogy átfogó gazdaságpolitikai akciótervet, ha úgy tetszik, költségvetési fűtést hirdetett meg a kormány. A mögöttünk álló időszak, az akcióterv(ek) alapján már tudunk mérleget vonni, tegyük hát meg! Ami az intézkedések nagyságrendjét illeti: a kormány soha nem látott anyagi hátteret biztosított a károk enyhítésére. Többi között a munkáltatók és alkalmazottaik meghatározott ideig differenciált munkahelyvédelmi adó- és járulékkedvezményeket, a kisadózó vállalkozások pedig átmeneti adóelengedést kaptak.

Természetesen a fenti döntések pénzügyi áldozattal is jártak: megugrott az államháztartási hiány, és a deficittel együtt az államadósság is nőtt. Ugyanakkor a magas hiányból adódó eladósodásban is számos uniós ország előttünk jár: az államadósság mértéke GDP-arányosan a miénknek több mint duplája Görögországban, több mint másfélszerese Olaszországban, Portugáliában, s mintegy egynegyeddel több Franciaországban, Cipruson, Belgiumban, Spanyolországban is. Figyelemmel tehát a nemzetközi adatokra, a magyar gazdasági teljesítményt reprezentáló számok nem is tragikusak. Sokan felróják a politikai túloldalról, hogy lehetett volna jobban is csinálni. De látott-e valaki a kormányéval konkuráló vagy hozzá fogható ellenzéki gazdasági csomagot, avagy tükörköltségvetést?

Nyugodtan rögzíthetjük, a kormány elment az észszerűség végső keretéig: bármennyire is fájó, több pénzt nem lehet a járvány káraira ráfordítani. Közben pedig figyelni kellett arra is, hogy a súlyos gazdasági-társadalmi válságban a költségvetési fegyelem elé kerülnek más szempontok. Ilyen a járvány megfékezése, az emberek életének megóvása, a gazdasági szereplők »életben tartása«, majd a gazdaság működésének helyreállítása.

A következő hetekben és hónapokban minden a kilábalás gyorsaságától függ, s jó hír, hogy idén is kitart a pénzbőség a piaci szereplőknek. Mielőbb kiléphetünk tehát az árnyékból, és csak optikai jelenségként gondolhatunk majd rá.”