Március 17-én az Európai Bizottság ismertette a vakcinaútlevélként elhíresült dokumentumra vonatkozó terveit, annak érdekében, hogy nyárra újraindulhasson az európai turizmus. A tervezet szerint a magyar beoltottak jelentős része hátrányba kerülne, mivel a keleti vakcinák nem jogosítanának fel automatikusan a védettséget igazoló uniós okmányra, így az ezen oltásokat megkapók – védettségük ellenére – továbbra is nehézkesen utazhatnának az EU-n belül.
Hosszas egyezteteséket követően március közepén megszületett az Európai Bizottság 47 oldalas javaslata azt az uniós rendeletet illetően, mely bevezetné a vakcinaútleveleket, hogy megkönnyítse az EU-s polgárok szabad mozgását. A sajtóhírek alapján a szabályozást leginkább a déli államok képviselői sürgették az előzetes tárgyalásokon. Ők ugyanis az uniós zsargonban digitális zöldigazolványként emlegetett okmánytól remélik, hogy a tavalyi visszaesés után idén végre újra beindulhat a tömeges tengerparti turizmus, mely enyhítene a kialakult gazdasági válságon.
Milyen lesz mindez a gyakorlatban?
Az Európai Bizottság mindennek kapcsán egy nyilvános tájékoztatót is közzétett, melyből kiderül, hogy pontosan hogyan is képzelik a vakcinaútlevelek megvalósítását a gyakorlatban. A dokumentum szerint a digitális zöldigazolvány tartalmazni fogja a tulajdonosának alapvető személyes adatait, valamint arra vonatkozó információkat, hogy pontosan mikor, milyen típusú vakcinával oltották be, avagy mikor esett át a betegségen, s milyen teszteredményeket produkált.
Emellett helyet kap majd rajta egy QR-kód is, mellyel igazolható lesz az igazolványok eredetisége, s ezt bármely tagállamban beolvasva megbizonyosodhatnak majd a hatóságok az adott személy védettségéről.
Kiemelendő, hogy nem kerül kiépítésre egy összeurópai adatbázis a koronavírussal kapcsolatos egészségügyi adatok összefogására és egységesítésére, az ilyesfajta adminisztráció továbbra is a tagállamok hatásköre marad. Ehelyett egy úgynevezett digitális átjáró (gateway) jön majd létre, mely az adatbiztonsági elveket figyelembe véve biztosítja majd az igazolások megfelelő ellenőrizhetőségét.
Fontos kiemelni, hogy a tervezet csak az EU-s állampolgárok EU-n belüli utazásainak kérdésével foglalkozik. Arra vonatkozó tervek egyelőre nem ismertek, hogy harmadik országból milyen feltételek teljesítése mellett lehet majd belépni az EU-ba.
A második és a harmadik pont viszonylag magától értetődő, ugyanakkor az első komoly vitákat válthat ki a tagállamok között. A rendelettervezet szerint ugyanis – bár az igazolás bármilyen oltóanyag esetén kiállítható lesz –, azt a többi tagállam csak abban az esetben lesz köteles elfogadni (és az ezzel járó mentesülést a korlátozások alól biztosítani), ha az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcina szerepel benne.
Akiket az unióban nem engedélyezett, csupán a nemzeti hatóságok által vészhelyzetileg jóváhagyott keleti vakcinákkal oltanak be, azok ugyanis csak két esetben lesznek jogosultak arra, hogy szabadon utazhassanak: vagy bíznak abban, hogy Magyarország sikeres kétoldalú megállapodásokat köt a többi tagállammal a keleti vakcinák elfogadásáról, vagy pedig minden utazás előtt fizetős PCR-tesztnek vetik alá magukat.
Egyfelelől ugyanis nem a tényleges védettséghez – mely kialakítására a jelenlegi tudományos eredmények alapján a keleti vakcinák is alkalmasak – köti az okmány megszerzését, hanem egy bürokratikus feltételt szab. Természetesen, ha akár csak egy kutatás is alátámasztaná, hogy akár a kínaiak, akár az oroszok által szállított vakcinák veszélyesek, avagy közel sem olyan hatékonyak, mint azt gyártóik állítják, úgy teljes mértékben indokolt volna a Bizottság ódzkodása az ezek által biztosított védettség elismerésétől. Ilyen kutatás azonban még egy sem készült, s az ezen oltásokat alkalmazó országok sem számoltak be negatív tapasztalatokról. Ugyanakkor az is igaz, hogy az Európai Gyógyszerügynökség még semelyik keleti vakcina uniós szintű forgalmazását nem engedélyezte – de Szputnyik V esetében már folyik az engedélyeztetés, s a Sinopharmmal is megkezdődtek a tárgyalások.
Másfelelől az oltások által kiváltott immunválasz független attól, hogy az adott vakcinákat épp melyik hatóság engedélyezi vagy mond rá nemet. A jelenleg ismert, hiteles adatok alapján a keleti vakcinák is megfelelő szintű védettséget nyújtanak, s sikeresen gátolják meg a súlyos betegség kialakulását és a kórházba kerülést. Sőt, lassan már annyi keleti vakcinát adnak be világszerte, hogy ezen állítást nem csak a gyártók által nyilvánosságra hozott dokumentációknak kell majd elhinni, hanem egyszerű antitest-vizsgálatokkal viszonylag könnyen megállapítható lesz, hogy valóban hatékonyak voltak-e az orosz és a kínai vakcinák. S ha ilyen vizsgálatok (is) igazolnák, hogy a keleti oltást kapottaknál is valóban kialakult a védelem, úgy az Európai Bizottság álláspontja még inkább hitelét vesztené, és nem lehetne másra gondolni, minthogy
Mi vár így a magyarokra?
Amennyiben a tervezetre mind a tagállamok kormányainak képviselőit összefogó Tanács, mind az Európai Parlament a jelenlegi formában rábólint, akkor valószínűsíthetően még a nyári turistaszezon előtt élesedhet rendszer. Azonban kérdéses, hogy valóban csak formalitás lesz-e a digitális zöldigazolványokról szóló szavazás a testületekben. Magyarország érdekeit ugyanis erősen sérti, hogy hiába lennének védettek az állampolgárai, azok mégsem utazhatnának ugyanolyan feltételekkel, mint más tagállamok immunis lakói.
A kérdés, ami létrehozta a Szijjártó–Ujhelyi tengelyt
Miután Ursula von der Leyen bejelentette az Európai Bizottság terveit, nem várt fordulat következett be a magyar politikai palettán. A felvetésekre ugyanis szinte azonnal reagált mind Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, mind Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője – s mindketten éles kritkát fogalmaztak meg a vakcinaútlevelek kapcsán.
Szijjártó úgy fogalmazott, hogy „a Covid-útlevélnek tiszteletben kell tartania azt, hogy az európai uniós szabályok két módját határozzák meg egy vakcina jóváhagyásának. Az egyik út az Európai Gyógyszerügynökség normál eljárásban meghozott döntése, a másik út pedig a vészhelyzetben a nemzeti hatóságok engedélye. Magyarország nem fogadja el, hogy az úgynevezett Covid-útlevél esetleges bevezetésénél csak egyetlen jóváhagyási formát ismerjenek el, vagyis ne fogadják el a nemzeti hatóságok által jóváhagyott oltóanyagot.”
Ujhelyi szerint pedig „egyetlen uniós állampolgárt sem érhet hátrány az utazásai során azért, mert nem az Európai Unió által engedélyezett vakcinatípussal oltották be”. A szocialista képviselő ugyanakkor azt is megemlíti, hogy álláspontja szerint „a magyar kormány kizárólagos felelőssége, hogy átgondolatlan különutasságával hátrányos helyzetbe hozhat sokezer magyar polgárt. Orbán Viktor akkor viselkedne felelősen, ha haladéktalanul megkérné orosz és kínai partnereit, hogy adják be engedélyezési kérelmüket az uniós hatóságokhoz.”
Az, hogy végül pontosan milyen koncepció valósul majd meg, még számos faktortól függ, azonban a következő három szcenárió tűnik jelenleg a legesélyesebbnek.
1. A tervezetet megváltoztatják a magyar érdekek figyelembevételével, s a keleti vakcinák mindenben egyenértékűek lesznek a nyugatiakkal.
Ez a kimenetel lenne magyar szempontból a legkedvezőbb, azonban megvalósulása erősen függ a brüsszeli magyar diplomaták és tisztségviselők érdekérvényesítő képességétől és lobbierejétől. Habár már láthattunk arra példát, hogy a magyar kormány foggal-körömmel is képes ragaszkodni egy-egy olyan állásponthoz, mely szembemegy a többi uniós tagállam nézeteivel (gondoljunk csak a tavaly év végén lefolytatott csörtére a hétéves költségvetés jogállamisági feltételrendszere kapcsán), egy ilyen harcias kiállás most valószerűtlen lenne.
A jelenlegi helyzet ugyanis annyiban mindenképp más, hogy
s így kérdéses, hogy találhat-e maga mellé ehhez majd szövetségeseket. Ezt pedig csak tetézi, hogy a többi tagállam képviselői inkább irigykedve figyelik a magyar oltási programot, mely a keleti vakcináknak köszönhetően uniós összehasonlításban kimagaslóan sok embert tudott beoltani az elmúlt hónapokban. Ez az irigység pedig könnyen makacs ellenállásba fordulhat át a többi tagállam képviselői részéről – valamelyest megdorgálva a magyar kormányt az újabb különutasságáért.
Mindenesetre, ha mindezek ellenére mégis sikerül majd megegyezni a tervezet módosításáról, akkor garanciát adna az EU arra, hogy a nem érheti a magyar embereket hátrányos megkülönböztetés a különutas vakcinabeszerzés miatt – azaz a keleti vakcinákkal beoltottak is szabadon utazhatnának.
2. A tervezetet átmegy a jelenlegi formájában, de a turizmus beindítása végett a tagállamok többségében úgy döntenek, hogy elfogadják a keleti vakcinákat is.
A jelenleg elérhető szövegtervezet szerint abban az esetben, ha egy tagállam nem csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákkal olt, akkor az ilyen vakcinák elfogadásáról az egyes tagállamok külön-külön, nemzeti hatáskörben dönthetnek majd.
A tudomány jelenlegi állás szerint a keleti vakcinák hasonló szintű védettséget adnak, mint nyugati társaik, így járványügyi szempontból nehéz indokolni, hogy miért ne utazhatnának szabadon az ilyen típusú oltást kapó személyek. Ha ezt az orvostechnikai alapvetést a többi tagállam kormánya is elfogadja, akkor a turizmus újraélesztése miatt az egyetlen észszerű döntés a keleti vakcinák egyenértékűségének elfogadása lesz.
Ahhoz azonban, hogy ez a szcenárió teljesülhessen egy meghatározó tényezőn túl kell lendülnie a tagállamoknak, ami nem más, mint a politika és a keleti országokkal gyakori konfliktusokat eredményező ideológiai különbségek.
3. A tervezetet elfogadják a jelenlegi formájában, de a keleti vakcinák kérdése még jobban átpolitizálódik, s az egyes tagállamok ideológiai alapon döntenek majd erről.
Nem zárható ki az sem, hogy a vakcina-mizériára méginkább rátelepszik a politika, s így az egyes tagállami kormányok a pragmatikus szemlélet helyett sokkal inkább egy ideológiai-politikai megközelítést alkalmaznak majd az oltási igazolványok elbírálásának kérdésében. Itt már olyan tényezők is helyet kaphatnak a döntésekben, melyek egyáltalán nem kapcsolódnak a vakcinák kérdéséhez, ehelyett sokkal inkább a magyar kormánnyal és a keleti országokkal szemben táplált ellenszenv hajtja őket.
Praktikusan ez azt jelentené, hogy a V4 országaiban valószínűleg minden gond nélkül utazhatnak majd a magyarok. Ezen felül nem kizárt, hogy néhány turizmusból élő közelebbi déli ország ebben az esetben is elfogadná a keleti vakcinákat, hiszen a magyar turisták pénztárcája talán még az ideológiai megfontolásoknál is erősebb érv lehet számukra.
Azt a dolgok jelen állása szerint nehéz volna megjósolni, hogy melyik eshetőség lesz végül a befutó, az azonban szinte biztos, hogy komoly szóváltásokra készülhetünk az elkövetkező hónapokban az uniós intézményrendszer minden színterén a vakcinaútlevelekkel kapcsolatban.
(Címlap: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2021. március 17-én, ahol bejelentette, hogy javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság egy, a koronavírus elleni oltást bizonyító európai uniós igazolvány létrehozására. MTI/EPA/AFP/John Thys)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
December 1-jével lépnek hivatalba.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
