Az EU-nak fontosabb lett az ideológia, mint a tudományos tények

Hosszas egyezteteséket követően március közepén megszületett az Európai Bizottság 47 oldalas javaslata azt az uniós rendeletet illetően, mely bevezetné a vakcinaútleveleket, hogy megkönnyítse az EU-s polgárok szabad mozgását. A sajtóhírek alapján a szabályozást leginkább a déli államok képviselői sürgették az előzetes tárgyalásokon. Ők ugyanis az uniós zsargonban digitális zöldigazolványként emlegetett okmánytól remélik, hogy a tavalyi visszaesés után idén végre újra beindulhat a tömeges tengerparti turizmus, mely enyhítene a kialakult gazdasági válságon.

1. Az uniós állampolgár már megkapta valamely COVID-19 vakcinát, s ezáltal nála védettség alakult ki.
2. Azok számára, akik már elkapták a fertőzést, és abból sikeresen felépültek. Az, hogy a betegség után pontosan mennyi ideig adható ki az igazolás, nem kerül meghatározásra a tervezetben, mivel ez jelenleg is tudományos viták tárgyát képezi. 
3. Arra is lesz lehetőség, hogy akiknek még nem volt lehetősége beoltatni magukat, s a fertőzést sem kapták el, azok negatív PCR-teszttel szerezzék meg az utazáshoz szükséges dokumentumot. Erre főként azért van szükség, hogy azokat az egészséges fiatalokat, akik még beláthatatlanul hátul vannak az oltási sorban (illetve azokat, akik valamilyen oknál fogva nem kaphatják meg az oltást), ne érje hátrányos megkülönböztetést a szabad mozgás tekintetében. Ugyanakkor, mivel a PCR-teszt elvégzéséért fizetni kell, így felmerül a kérdés, hogy valóban teljesül-e az egyenlő bánásmód a beoltottak és a még nem beoltottak között.

A második és a harmadik pont viszonylag magától értetődő, ugyanakkor az első komoly vitákat válthat ki a tagállamok között. A rendelettervezet szerint ugyanis – bár az igazolás bármilyen oltóanyag esetén kiállítható lesz –, azt a többi tagállam csak abban az esetben lesz köteles elfogadni (és az ezzel járó mentesülést a korlátozások alól biztosítani), ha az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcina szerepel benne.

Akiket az unióban nem engedélyezett, csupán a nemzeti hatóságok által vészhelyzetileg jóváhagyott keleti vakcinákkal oltanak be, azok ugyanis csak két esetben lesznek jogosultak arra, hogy szabadon utazhassanak: vagy bíznak abban, hogy Magyarország sikeres kétoldalú megállapodásokat köt a többi tagállammal a keleti vakcinák elfogadásáról, vagy pedig minden utazás előtt fizetős PCR-tesztnek vetik alá magukat.

Egyfelelől ugyanis nem a tényleges védettséghez – mely kialakítására a jelenlegi tudományos eredmények alapján a keleti vakcinák is alkalmasak – köti az okmány megszerzését, hanem egy bürokratikus feltételt szab. Természetesen, ha akár csak egy kutatás is alátámasztaná, hogy akár a kínaiak, akár az oroszok által szállított vakcinák veszélyesek, avagy közel sem olyan hatékonyak, mint azt gyártóik állítják, úgy teljes mértékben indokolt volna a Bizottság ódzkodása az ezek által biztosított védettség elismerésétől. Ilyen kutatás azonban még egy sem készült, s az ezen oltásokat alkalmazó országok sem számoltak be negatív tapasztalatokról. Ugyanakkor az is igaz, hogy az Európai Gyógyszerügynökség még semelyik keleti vakcina uniós szintű forgalmazását nem engedélyezte – de Szputnyik V esetében már folyik az engedélyeztetés, s a Sinopharmmal is megkezdődtek a tárgyalások.

Másfelelől az oltások által kiváltott immunválasz független attól, hogy az adott vakcinákat épp melyik hatóság engedélyezi vagy mond rá nemet. A jelenleg ismert, hiteles adatok alapján a keleti vakcinák is megfelelő szintű védettséget nyújtanak, s sikeresen gátolják meg a súlyos betegség kialakulását és a kórházba kerülést. Sőt, lassan már annyi keleti vakcinát adnak be világszerte, hogy ezen állítást nem csak a gyártók által nyilvánosságra hozott dokumentációknak kell majd elhinni, hanem egyszerű antitest-vizsgálatokkal viszonylag könnyen megállapítható lesz, hogy valóban hatékonyak voltak-e az orosz és a kínai vakcinák. S ha ilyen vizsgálatok (is) igazolnák, hogy a keleti oltást kapottaknál is valóban kialakult a védelem, úgy az Európai Bizottság álláspontja még inkább hitelét vesztené, és nem lehetne másra gondolni, minthogy

Mi vár így a magyarokra?

Amennyiben a tervezetre mind a tagállamok kormányainak képviselőit összefogó Tanács, mind az Európai Parlament a jelenlegi formában rábólint, akkor valószínűsíthetően még a nyári turistaszezon előtt élesedhet rendszer. Azonban kérdéses, hogy valóban csak formalitás lesz-e a digitális zöldigazolványokról szóló szavazás a testületekben. Magyarország érdekeit ugyanis erősen sérti, hogy hiába lennének védettek az állampolgárai, azok mégsem utazhatnának ugyanolyan feltételekkel, mint más tagállamok immunis lakói.

Az, hogy végül pontosan milyen koncepció valósul majd meg, még számos faktortól függ, azonban a következő három szcenárió tűnik jelenleg a legesélyesebbnek.

1. A tervezetet megváltoztatják a magyar érdekek figyelembevételével, s a keleti vakcinák mindenben egyenértékűek lesznek a nyugatiakkal.

Ez a kimenetel lenne magyar szempontból a legkedvezőbb, azonban megvalósulása erősen függ a brüsszeli magyar diplomaták és tisztségviselők érdekérvényesítő képességétől és lobbierejétől. Habár már láthattunk arra példát, hogy a magyar kormány foggal-körömmel is képes ragaszkodni egy-egy olyan állásponthoz, mely szembemegy a többi uniós tagállam nézeteivel (gondoljunk csak a tavaly év végén lefolytatott csörtére a hétéves költségvetés jogállamisági feltételrendszere kapcsán), egy ilyen harcias kiállás most valószerűtlen lenne.

A jelenlegi helyzet ugyanis annyiban mindenképp más, hogy

s így kérdéses, hogy találhat-e maga mellé ehhez majd szövetségeseket. Ezt pedig csak tetézi, hogy a többi tagállam képviselői inkább irigykedve figyelik a magyar oltási programot, mely a keleti vakcináknak köszönhetően uniós összehasonlításban kimagaslóan sok embert tudott beoltani az elmúlt hónapokban. Ez az irigység pedig könnyen makacs ellenállásba fordulhat át a többi tagállam képviselői részéről – valamelyest megdorgálva a magyar kormányt az újabb különutasságáért.

Mindenesetre, ha mindezek ellenére mégis sikerül majd megegyezni a tervezet módosításáról, akkor garanciát adna az EU arra, hogy a nem érheti a magyar embereket hátrányos megkülönböztetés a különutas vakcinabeszerzés miatt – azaz a keleti vakcinákkal beoltottak is szabadon utazhatnának.

2. A tervezetet átmegy a jelenlegi formájában, de a turizmus beindítása végett a tagállamok többségében úgy döntenek, hogy elfogadják a keleti vakcinákat is.

A jelenleg elérhető szövegtervezet szerint abban az esetben, ha egy tagállam nem csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákkal olt, akkor az ilyen vakcinák elfogadásáról az egyes tagállamok külön-külön, nemzeti hatáskörben dönthetnek majd.

A tudomány jelenlegi állás szerint a keleti vakcinák hasonló szintű védettséget adnak, mint nyugati társaik, így járványügyi szempontból nehéz indokolni, hogy miért ne utazhatnának szabadon az ilyen típusú oltást kapó személyek. Ha ezt az orvostechnikai alapvetést a többi tagállam kormánya is elfogadja, akkor a turizmus újraélesztése miatt az egyetlen észszerű döntés a keleti vakcinák egyenértékűségének elfogadása lesz.

Ahhoz azonban, hogy ez a szcenárió teljesülhessen egy meghatározó tényezőn túl kell lendülnie a tagállamoknak, ami nem más, mint a politika és a keleti országokkal gyakori konfliktusokat eredményező ideológiai különbségek.

3. A tervezetet elfogadják a jelenlegi formájában, de a keleti vakcinák kérdése még jobban átpolitizálódik, s az egyes tagállamok ideológiai alapon döntenek majd erről.

Nem zárható ki az sem, hogy a vakcina-mizériára méginkább rátelepszik a politika, s így az egyes tagállami kormányok a pragmatikus szemlélet helyett sokkal inkább egy ideológiai-politikai megközelítést alkalmaznak majd az oltási igazolványok elbírálásának kérdésében. Itt már olyan tényezők is helyet kaphatnak a döntésekben, melyek egyáltalán nem kapcsolódnak a vakcinák kérdéséhez, ehelyett sokkal inkább a magyar kormánnyal és a keleti országokkal szemben táplált ellenszenv hajtja őket.

Praktikusan ez azt jelentené, hogy a V4 országaiban valószínűleg minden gond nélkül utazhatnak majd a magyarok. Ezen felül nem kizárt, hogy néhány turizmusból élő közelebbi déli ország ebben az esetben is elfogadná a keleti vakcinákat, hiszen a magyar turisták pénztárcája talán még az ideológiai megfontolásoknál is erősebb érv lehet számukra.

Azt a dolgok jelen állása szerint nehéz volna megjósolni, hogy melyik eshetőség lesz végül a befutó, az azonban szinte biztos, hogy komoly szóváltásokra készülhetünk az elkövetkező hónapokban az uniós intézményrendszer minden színterén a vakcinaútlevelekkel kapcsolatban.

(Címlap: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2021. március 17-én, ahol bejelentette, hogy javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság egy, a koronavírus elleni oltást bizonyító európai uniós igazolvány létrehozására. MTI/EPA/AFP/John Thys)