Matolcsy György: új Európa születhet a tagállamok közötti viszony újraalakításával
Magyarország vezető régióként léphet az új gazdasági korszakban.
A korábbi klasszikus, neoklasszikus, liberális, szociális piacgazdasági és más közgazdasági elméletek már nem érvényesek.
„Miért ne ismerhetnénk fel, hogy egy fenntartható magyar felzárkózáshoz biztos gazdaságelméleti alapok kellenek, miközben a korábbi alapok megváltoztak? A korábbi klasszikus, neoklasszikus, liberális, szociális piacgazdasági és más közgazdasági elméletek már nem érvényesek. Helyükre egy új, most formálódó elmélet lép. Ez a hosszútávú, fenntartható közgazdaság elmélete. Miközben haladunk előre, úgy tanuljuk az új törvényeket. Kik gondolkodnának erről, ha nem mi, unortodox közgazdászok és mikor, ha nem most, éppen a sikert ígérő felzárkózás közben.
Egy logikai vázlat stílusában nézzünk át két részben 36 új összefüggést, amelyekre az új, fenntartható közgazdaság épülhet. A mostani, első részben szereplő 18 összefüggés egy új gondolati forradalmat tartalmaz, a második részben lévő 18 az új közgazdaságot veszi majd célba. Nézzük először az 500 évvel ezelőtti Reneszánsz és Reformáció szellemi forradalmaihoz hasonlítható mai gondolati megújulás vezető tételeit.
1: Az anyagi gazdagság alapja egy szellemi forrás, a tudás.
2. A tudás átadásával exponenciálisan bővül.
3. A tehetség és kreativitás döntő erőforrássá válnak.
4. A tudás exponenciális növekedése általános bőséget teremt.
5. Az áttörést a tudás megosztásának új technológiája hozta.
6. A tudás forradalma végül anyagi korlátokba ütközik.
7. A civilizációnak a fennmaradása érdekében fenntarthatósági fordulatot kell végrehajtania.
8. A fenntarthatósági fordulat gondolati forradalommal indul.
9. A gondolati forradalom két alapelvre épül: a fenntarthatóságra és az életelvre.
10. Az új közgazdaság a közérdek elsőbbségére épül.
11. A hozzáférés esélye a tulajdon elé lép.
12. A növekvő hozadék elve lép a csökkenő hozadék elve helyére.
13. A fenntarthatóság gondolati forradalma épít a növekvő hozadék elvére.
14. A fenntarthatóság és az életelv együtt nem-lineáris gondolati forradalmat hoznak.
15. A gondolati forradalom „küldetés” jellegű.
16. A tudás forradalma kettős valóságot teremt.
17. A fenntarthatósági fordulat új térszerkezetet épít.
18. Az új jövőképek által irányított felzárkózásokat már csak a fenntarthatósági gondolat köré lehet szervezni.
Einstein üzenete világos: »Egyetlen probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett.«”