„Baán László kijelentette, hogy az Új Nemzeti Galéria a Liget Budapest Projekt megkerülhetetlen eleme, tehát mindenképp fel kell építeni. A 2022-es választások döntik el, hány kulturális intézmény lesz a Ligetben?
Ha jövőre az ellenzék nyeri meg a választásokat – én ebben reménykedem –, akkor az új kormány nem fogja erőltetni, hogy megépüljenek a Liget-projekt még hiányzó épületei. Amíg ez a városvezetés működik, nem járul hozzá az építkezéshez, bármilyen kormány következik. Jelenleg pedig érvényesnek tartjuk a miniszterelnök korábbi kijelentését, miszerint a főváros akarata ellenére nem épül meg a három említett épület.
Nem ért egyet azzal, hogy a tervezett múzeumi negyed hatalmas turisztikai vonzerőt jelentene a megújult Liget számára?
Baán László szerint előnyös lenne a múzeumi negyed, ahol egymás mellé települnének a funkciók. Mi ezzel szemben sokközpontú városban gondolkodunk, ahol nem zsúfolódnak egymásra a funkciók, túlterhelve ezzel a kiválasztott városrészt, hanem olyan területeket igyekszünk felfelé mozdítani, amelyek jelenleg fejletlenek vagy kihasználatlanok. Tíz-tizenöt éve komoly vita folyt azon, ki megy el a Müpába vagy a Nemzeti Színházba, ha kitesszük őket a Lágymányosi hídhoz. Látjuk, hogy a Müpa telt házakkal működik, a Ludwig Múzeum se panaszkodhat, a Nemzeti Színház alacsony nézőszámait pedig nem a földrajzi elhelyezkedése befolyásolja.
Szerintünk nem közparkokba kell múzeumokat telepíteni, másfelől a múzeumi negyed gondolata alapvetően idejétmúlt, tizenkilencedik századi szemlélet. Bécsben sem közparkba építették a sajátjukat.
Szűkítve a kérdést: van-e lehetőség olyan kompromisszumra a főváros és a kormány között ebben a kérdésben, mint ami az Atlétikai Stadion ügyében már létrejött?
A Liget esetében nincs hasonló alku, Ez elvi kérdés. Közparkként akarjuk megújítani a Ligetet, fontosnak tartjuk, hogy legyenek ott kulturális funkciók, de nem szeretnénk további funkciókkal terhelni a terület nagyon kényes egyensúlyát.”