Hermész
Régóta kísért a gondolat, hogy egyre kevesebb olyan embert látok, aki valamilyen. Aki határozott karakterrel bír.
Azon siránkoznak, hogy járványhelyzetben nem lehet tüntetni, gyülekezni.
„Az egészségügyi dolgozók emberfeletti teljesítménnyel mentik az életeket, és az emberek zöme a munkájában és a magánéletében is komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy minél kevesebbet érintkezzen másokkal, hogy így is akadályozza a vírus terjedését. A Soros-szervezetek pedig eközben gondolkodás nélkül összeterelnének több tucat, esetleg több száz embert, hogy kockára tegyék az életüket és egészségüket – illetve azokét, akikkel aztán majd a buszon vagy a boltban véletlenül összefutnak. Semmibe veszik az orvosok, az ápolók és a magyar családok harcát a vírus ellen, csak azért, hogy nyafoghassanak egy kicsit.
Akármilyen szomorú is ez, sajnos nem meglepő:
– Gyurcsány és csatlósai az oltás ellen hergelik az embereket – miközben ők, ha le tudják pacsizni egy-egy haverral, soron kívül beadatják maguknak.
– Kamuvideóval és álhírekkel támadnak, az úgynevezett újságíróik folyamatosan szinte pánikkeltő cikkeket adnak közzé.Hazudnak a statisztikákról, hazudnak a külföldi trendekről.
– A baloldalt soha nem érdekelte a magyar emberek sorsa, és most sincs ez másként. Simán kockára teszik bárkinek az életét, csak hogy szidhassák kicsit a kormányt. Mindössze ennyire képesek, semmi máshoz nincsen tudásuk és tehetségük.”