Ha másért nem, hát ezért ne szavazzatok a Momentumra

„A baloldal jól érzi, hogy nemzet szimbolikus helyszíneinek (pl: Budai Vár, Kossuth tér és környéke, végvárak) identitásképző, méghozzá jobboldali, konzervatív és ebből fakadóan nemzeti (minden konzervativizmus nemzeti – Békés Márton) identitást képző ereje van és ezért veszélyt jelentenek a nyugattal azonosított modernizmus imádatukra. A pártpolitikát jellemző politikai (természetes) önzés szempontjából igazuk is van.

A történelem a jobboldalé, ami nekik maradt, azok olyan foszlányok (Károlyi köztársasága, Bibó, Lukács és társaik, a tizenkilences politikai terroristák, Kádár, reformkommunisták), amelyek vagy soha, de soha nem fogják elérni egy szavazópolgár ingerküszöbét vagy egyszerűen a nagyközönség számára szégyellni valóak, ezért nem engedhetik vagy legalábbis nem vághatnak jó pofát ahhoz, hogy »olyan vissza nem csinálható szignálokkal népesül be a főváros (de jegyzem meg az egész ország) épített környezete, amely évtizedek múlva is hordozza majd annak a korszaknak a szellemiségét, amelyben készült«. (Békés Márton, Kulturális Hadviselés).

Ez még így, ha rendben nincs is, de érthető viszony vagy inkább iszony a nemzet szimbolikus történelmi helyeivel szemben. Ami viszont nincs rendben az a gazdasághoz való viszonyuk. Abban persze semmi új nincs, hogy a baloldal, valamilyen ősi átok miatt, egyszerűen nem ért a gazdasághoz. Nem érti meg, hogy csak és csak is azt lehet (legalábbis büntetlenül) szétosztani, amit a nemzetgazdaság megtermelt.

Hogy jön a nemzetgazdaság a Várhoz, annak újjáépítését koordináló Hauszmann Programhoz? Mi köze a nemzeti emlékhelyeknek a GDP-hez és más varázsszámokhoz?

 Több, mint gondolnánk!”