Brüsszelben kérdeztük az utca emberét: támogatnák-e Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz? (VIDEÓ)

A válaszadók sokféle szempontot mérlegeltek.

Věra Jourová kijelentette, hogy politikai eszközökkel fognak beavatkozni a 2022-es magyar választásokba.
„Az EB képtelen megvédeni az európai emberek egészségét és életét, impotensnek bizonyult akkor, amikor a leghatékonyabbnak kellett volna lennie. Ezt már nemcsak az unió régi kritikusai állítják, hanem a bizottság iránt elvileg olyan, lojális német politikusok is, mint Horst Seehofer belügyminiszter, Markus Söder bajor miniszterelnök vagy éppen Olaf Scholz szociáldemokrata német alkancellár is. Utóbbi a bizottság oltással kapcsolatos ténykedését nemes egyszerűséggel sz…rnak nevezte. Ebben a helyzetben világosan ki kell mondani: az Európai Bizottság – az élén a jól láthatóan határozatlan és tehetetlen Ursula von der Leyennel – illegitimmá vált.
Ebből következően nem ördögtől való annak a kimondása, hogy a testület ebben az összetételében alkalmatlan a feladata betöltésére. A testület lemondása vagy lemondatása reális opció, még ha nem is most, a pandémiamizéria kellős közepén, hanem a válsághelyzet elhárulta után. Nem lehet, hogy egy ekkora botrány következmények nélkül maradjon az unióban. Ráadásul ennek az egészségügyi és bizalmi válságnak a kapcsán jó alkalom nyílhatna arra, hogy újragondolják az uniós politikusok, tagállamok és az európai polgárok a Hogyan tovább, unió? tágabb értelemben vett kérdését. Annál is inkább, mert a bizottsággal szembeni jelenlegi bizalmi és legitimációs válság nemcsak önmagában az oltással kapcsolatos bénasággal áll összefüggésben, hanem egy hosszú folyamat végeredményének tekinthető.
Ennek legalább három vetülete van. Az első és talán legfontosabb, hogy az Európai Bizottság már elég régóta túlterjeszkedik a saját, alapszerződésekben megfogalmazott hatáskörein, s mint már fentebb említettem, egy szuperföderálissá váló Európai Egyesült Államok szövetségi kormányaként kíván működni. (...)
A másik példa az európai szemeszter, ami egy jó kezdeményezésként indult 2010-ben, de – amint az Alapjogokért Központ kutatása megmutatta – szakmai tanácsadás helyett mára már politikai eszközzé silányodott a bizottság kezében. Mindamellett Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban se szeri, se száma az Európai Bizottság aggódásainak, amelynek egyik, legújabb csúcspontja egy Věra Jourová-nyilatkozat, amelyben az alelnök asszony kijelenti, hogy jogi és politikai eszközökkel fognak beavatkozni a magyar folyamatokba a 2022-es választások kapcsán. No comment.”