Az ellenzék lelkiismerete

„Nincs globalizációkritikus, antikapitalista, szociális ügyekre fókuszáló, ökológiai szemléletű, a társadalmi igazságtalanságokat politikája gyújtópontjába álló politikai erő Magyarországon. Nincs olyan párt vagy országos lefedettséggel rendelkező mozgalom, amely hatékonyan lenne képes megszervezni a rendszerváltás veszteseit, a mélyszegénységben élőket, a prekariátust, a marginalizált társadalmi csoportokat, a leszakadó alsó középosztályt és a rendszerkritikus értelmiségi csoportokat.

 A baloldali politika 2021-re folyóiratok, blogok, vlogok, hírportálok, szellemi műhelyek, szakszervezeti és civil csoportok, szakkollégiumok szűkebb-tágabb buborékjába szorult. Pár napja itt tettem volna ki a pontot a mondat végére – most viszont egy ceruzával rajzolt kérdőjel kívánkozik ugyanide. Március 13-án szaladt végig a szabad magyar sajtón a hír, hogy Jámbor András, a Mérce alapítója és korábbi főszerkesztője, a Fővárosi Önkormányzat társadalompolitikai referense is megméretteti magát az ellenzéki előválasztáson Józsefvárosban. Jámbor mögött a Szikra Mozgalom – leánykori nevén Szabad Budapest! – áll, amely magát rendszerkritikus baloldali, szociális és zöld ügyeket képviselő politikai szervezetként definiálja. A Szikra aktivistái 2019-ben Pikó András, Baranyi Krisztina és Karácsony polgármesteri kampányaiban vettek részt, a szélesebb közvélemény pedig a Tarlósnak rendezett búcsúbuli szervezőiként figyelhetett fel rájuk.

 Oké, de miért érdekes a baloldal politikai helyzetével kapcsolatban Jámbor jelölése és a Szikra? Mert ez a jelöltség egyszerre mutat rá a baloldal megújításának gyakorlati, reálpolitikai és kulturális, szimbolikus lehetőségeire. Jámbor Andrásban a Szikra olyan jelöltet állított, aki következetesen képviselt politikai krédója mellett személyében is hitelesíti az újbaloldalt. A rendszerkritikus Mérce felépítése és újságírói tevékenysége mellett 10+ éve politikai és civil aktivistaként is működő Jámbor egyéni munkája tökéletes reprezentánsa annak a kollektív cselekvésnek, amellyel a Szikra a kortárs baloldali politizálás kihívásaira reagálni kíván. Utcai aktivizmus, nyilvános rendezvények, tudásátadás, az állampolgári részvétel, a lakhatás, a környezetvédelem, a dolgozói és szociális ügyek politikai artikulálása, a rendszerre való nyomásgyakorlás és a hatalom gyakorlóinak folyamatos számonkérése.”