Magyarország átoltottsága már most jóval az uniós átlag felett van, ahhoz azonban még időre van szükség, hogy a vakcinák meg tudják akadályozni a koronavírus terjedését. Interjú.
„Mint ahogyan azt ön is megerősítette, Magyarország belépett a koronavírus-járvány harmadik szakaszába. A vírus támad, hazánk pedig a védekezés mellett az oltásokra is koncentrál. Mik az esélyeink?
A kormány által november 14-én meghozott szigorító intézkedések hatására Magyarországon a vírusjárvány lecsengő fázisba került. Már láttuk a végét, elérhető közelségbe kerültek a vakcinák, és végzetes csapást mérhettünk volna a koronavírusra, ha nem jelenik meg az angliai, majd a dél-afrikai mutáció. A helyzet kritikussá vált: rendkívül gyorsan emelkednek a számok, nagyobb mértékben, mint a járvány első vagy második hulláma idején, a fertőzöttek korcsoportmegoszlása eltolódott a fiatalabbak felé, illetve súlyosabbá vált a betegség lefolyása. Az oltások száma emelkedik, ám ahhoz még időre van szükség, hogy a védőoltások meg tudják akadályozni a koronavírus terjedését. Ezért most az emberek közti kontaktusok számának csökkentése volt indokolt.
Hiába az EU-s közös beszerzésekből eddig lekötött több mint 24 millió adag vakcina, ha a segítség nem az ígért ütemben és mennyiségben érkezik hazánkba.
Magyarország minden bevethető forrásával törekszik arra, hogy a hazánkba érkező vakcina mennyiségét emelje. Sajnos az európai közös beszerzések időben is és mennyiségben is jelentős csúszásokat és kiszámíthatatlanságot okoznak. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar kormány két olyan vakcinát – az orosz Szputnyikot, illetve a kínai Sinopharmot – rendelt meg nagy mennyiségben, amelyek garantáltan hatásosak és nincsenek jelentős mellékhatásaik, szövődményeik. A rendelkezésre álló öt vakcinával Magyarország várhatóan az európai országok között az átoltottság tekintetében minden héten nagyobb és nagyobb előnyt szerez majd.
A védőoltások felgyorsítása érdekében a kormány kiegészítő díjazást biztosít a háziorvosok oltási tevékenységéhez. Kinek és miért jár a pluszjuttatás?
A kormány 6,4 milliárd forintot biztosít a hétvégén is oltó háziorvosok számára. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy teljes munkaszüneti napra a kiegészítő díjazás összege nyolcvanezer, fél napra pedig negyvenezer forint lesz, és minden olyan esetben jár a pluszjuttatás, ha az ellátandók legalább fele megjelenik a rendelőben. Ha ez nem történik meg, akkor az érintettek a támogatás összegének 50 százalékára lesznek jogosultak. Büszkén mondhatom, hogy jelenleg több mint ötezer oltópontként kijelölt háziorvosi rendelőben végzik a kollégák a regisztrált idősek és a 60 év alatti krónikus betegek oltását. A tömeges átoltottság eléréséhez azonban – a megfelelő anyagi elismerés mellett – hétvégén is számítunk a munkájukra.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Először is hadd kezdjem azzal, amivel a Szabó Bence cikkel lényegében befejeztem.
A miniszterelnök kampányának következő állomása Szombathely lesz.
Nem gyakran történt eddig ilyen a román történelemben.
Kemény, határozott vélemény.
A miniszterelnök ezt az interjút is végigjegyzetelte.
A miniszterelnökkel Hont András publicista készített több mint egy órás interjút.
Valentina Matvijenko, az orosz Föderációs Tanács elnöke kijelentette, hogy Oroszország nem szándékozik elrabolni Volodimir Zelenszkijt, mert egy ilyen lépéssel az ország elveszítené nemzetközi tekintélyét és önbecsülését.
Ma már mindenki számára világos, hogy az ukránoktól minden szál a Tiszához vezet.
