A válság női arca

„Az asszonyok és a lányok már eddig is komoly egyenlőtlenségekkel néztek szembe, amelyeket a járvány tovább súlyosbított, ezáltal megsemmisítve az elmúlt évek eredményeit a nemek közötti egyenlőség elérése felé. A nők jellemzően azokban a szektorokban dolgoznak, amelyeket a járvány a legsúlyosabban érintett. A frontvonalban tevékenykedők is főként nők, akik közül sokan faji és etnikai alapon leszakadt csoportokhoz és a leghátrányosabb anyagi helyzetűek közé tartoznak.

A nők esetében 24 százalékkal valószínűbb, hogy a munkájuk veszélybe kerül vagy komolyan lecsökkennek a bevételeik. A nemek közötti már eddig is nagy fizetési szakadék még tovább mélyült, az egészségügyi szektor esetében is.

Az otthonmaradásra felszólító rendelkezéseknek, valamint az iskolák és a gyermekgondozási helyek bezárásának betudhatóan jelentősen megnövekedett a fizetetlen gondozási munka mértéke. Lányok milliói valószínűleg sohasem térnek majd vissza az iskolába. Az anyák, különösen az egyedülállók pedig azonnali nehézségekkel és szorongással találták szembe magukat.

A világjárvány mindeközben egy másik kórt is gerjesztett világszerte, a nők elleni erőszakét, ugrásszerűen emelkedő családon belüli bántalmazással, emberkereskedelemmel, szexuális kizsákmányolással és kényszerházasságokkal.

Mindeközben habár az egészségügyi dolgozók nagy része nő, egy nemrég közzétett tanulmány megmutatta, hogy a koronavírus elleni szakértői csoportoknak csak 3,5 százalékában voltak jelen egyenlő arányban a férfiak és a nők. A járványról szóló hírekben világszerte pedig csak minden ötödik nyilatkozó szakértő volt nő. Ez már önmagában felér egy vészhelyzettel. Új erőfeszítéseket kell tenni, hogy elősegítsük a nők egyenlő jelenlétét a vezetői pozíciókban - világos, hogy ez mindenki számára előnyökkel járna.”