Az USA súlyosabb erőszakot is megélt, mint Pelosi irodájának feldúlása, mégis úgy tűnik, hogy ezt nem éli majd túl a szabad véleménynyilvánítás az országban.
„Az amerikai újságírás valamikor azt gondolta magáról, hogy természetszerűleg a szólásszabadság elengedhetetlen része. A Newseum, a médiapar öntömjénezésének temploma a washingtoni Constitution Avenue-n valamikor az első alkotmánykiegészítéssel köszöntötte látogatóit, amit egy 74 láb magas márványtömbbe véstek bele. A Newseum 2019 óta zárva van. Üzemeltetői a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy a nyilvánosság nem osztja a médiumok önértékelését.
A múzeum több tekintetben is anakronizmus volt. Az az elképzelés, hogy az újságírók kvázi vallásos hódolattal figyelik a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alkotmányos jogot, legalább olyan furcsa volt, mint az, hogy a média témája turistalátványossággá válhat DC-ben. Egy nyilvánosságban megbecsült sajtó, ami komolyan kiáll a szabad véleménynyilvánítás mellett – olyan ez, mintha valamiféle kitalált korszak maradéka lenne. Ma az amerikai nyilvánosság jóval bizalmatlanabb a sajtóval szemben, mint valaha.
Hitelességi válságuk tudatában a mai médiakonszernek olyan ideákat propagálnak, amik minden párt wannabe-nagyembereinek tetszhetnek. Mint például az Ön által olvasott, nézett és hallgatott tartalmak feletti új állami ellenőrzést, vagy az emberek népszerűtlen vagy engedélyezetlen véleményük alapján hazai terroristaként való beazonosítását. A nyilvános diskurzus ma »conflict space«, ahol a közösségi média »information warzone«-ként szolgál – írta az ismert entelektüel, Peter W. Singer egy esszében, ami pár nappal a rémisztő-abszurd Trump-féle capitoliumi zavargások után jelent meg.
Az utóbbi években az Egyesült Államok súlyosabb politikai erőszakot és halálos zavargásokat élt át, mint a capitoliumi események – de úgy tűnik, Nanci Pelosi irodájának feldúlása az, amit már nem él túl a szabad véleménynyilvánítás amerikai garanciája. Ezek az elképzelések, amik szerint a szabad véleménynyilvánítástól egyenes út vezet a lázításhoz, vagy hogy a hazaárulás megelőzése fontosabb cél, mint a tévesen veszélyesnek ítélt érvek nyilvános megvitatása nem egyszer-kétszer fordulnak elő. Rendszeresen feltűnnek a magukat hibásan liberálisnak gondoló lapok, mint a Washington Post és a New York Times véleményrovataiban.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A konzervatív tábor belső vitái nyílt szócsatába torkolltak: Shapiro élesen támadta Carlsont, aki gúnnyal és visszavágásokkal reagált a vádakra.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
Vagy nem lehet, hogy csak simán félreértették azt, hogy ha a Tisza nyer, akkor [email protected]?
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
