De miért vesszük vérre menő személyes sértésnek, ha valaki leszólja a kedvenc írónkat?

„„Azt kérném, hogy még a legelszántabb Jókai-rajongók se tegyenek kutyaszart a postaládámba.  Gusztustalan dolog. Nem illik ilyet csinálni” – fakadt ki Tóth Krisztina a Facebook-oldalán.

Az írónak e szokatlan kérést az után kellett megfogalmaznia, hogy egy interjúja után irtózatos indulattal támadtak neki a vele egyet nem értők. A bűne az volt, hogy kritikát fogalmazott meg Jókai Mór Az arany ember című regényével kapcsolatban a Könyves magazinnak adott interjújában – ami egyébként majd két hete, február 11-én készült, és egészen a radar alatt maradt, amíg a HVG pár nappal ezelőtt nem szemlézte a szöveget. Tóthot épp arról kérdezte az interjút készítő Ott Anna, hogy szerinte melyik könyvet kellene  levenni a kötelező olvasmányok listájáról, Tóth Krisztina választása pedig Az arany emberre esett.

„Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér” – fogalmazott Tóth hozzátéve, hogy Szabó Magda meseregényével, a Bárány Boldizsárral szemben is a nemi szerepek miatt vannak aggályai, szerinte ugyanis a gyerekek az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek a nemi szerepek.

Akárhogy is, a véleményből lett nemulass. Talán e cikk olvasói sem gondolták volna, hogy Jókai Mór rajongói nem mind halk szavú, derűs könyvmolyok, hanem soraikban meghúzódnak olyanok, akik a kedvencük elleni kulturált véleményre is lekurvázással, kapálni küldéssel, és hasonló keresetlen szavakkal reagálnak, de valóban ez a helyzet. Az interjú szemléi alatti kommentfolyamban olyan indulatok szabadultak el, ami a magyar internetes nyilvánosság legsúlyosabb terepein is ritkák. Erre reagálva fogalmazta meg tegnapi posztjában a cikk elején kiemelt mondatot, sok más mellett. Hogy Tóth Krisztinának igaza van-e, valamint, hogy ki kell-e vezetni Az arany embert a kötelezők közül, azt az irodalomtörténészek, tantervszerzők és egyéb szakértők, azaz nem e cikk dolga eldönteni – bár, ami azt illeti, nekem is lennének ötleteim –, az viszont, ami Tóth Krisztinával történik, szépen példázza az online tér egy tragikomikus jelenségét.”