Vérszerződés az anyafölddel?

2021. január 12. 19:25

Még egyszer a pozsonyi csata-filmről.

2021. január 12. 19:25
Sudár Balázs
Válasz Online

„A Magyarságkutató Intézet pozsonyi csatát bemutató filmjéről nagyon sokan nyilatkoztak már, néhány dologról azonban mégsem esett szó. Mit is állít a film? Milyen eszközökkel? Milyen műfajban? A következőkben ezeket a kérdéseket járom körül.

Az önmeghatározás

A film első közlése az, hogy »A Magyarságkutató Intézet bemutatja«. Vagyis egy kutatóintézet tár elénk valamit – joggal várhatjuk, hogy komoly dolgot. Ennek vezetője, Horváth-Lugossy Gábor a következőképpen nyilatkozott: »A mi filmünk törekedik a cselekmények lehető leghitelesebb bemutatására.« »A fegyverek, öltözetek kilencven százaléka korhű.« Az eseményeken pedig egy narrátor kalauzol minket végig, nincsenek párbeszédek. Röviden: minden okunk megvan azt gondolni, hogy tudományosan megalapozott, ismeretterjesztő mozit láthatunk.

Valljuk be, várunk is ilyeneket. A pozsonyi csata valóban kiemelten fontos a magyar történelem szempontjából, és ha elhallgatva éppen nem is volt, kétségtelenül nem került kellően reflektorfénybe. Pedig ekkor vált bizonyossá, hogy a Kárpát-medence magyar kézben marad, és valószínűleg az is ekkor dőlt el, hogy egyáltalán a magyarság megmarad. Sokat köszönhetünk tehát a Pozsonynál küzdőknek. Megjelenítése nagy lehetőség, de egyúttal nagy felelősség is.

Tárgyak

A film megtekintése közben gyorsan elbizonytalanodunk: egy sor apróság ugyanis nem »stimmel«, ahogyan erre már számosan felhívták a figyelmet. Most csak néhány példát idézünk fel. A magyar vitézek süvegén látható fémcsúcsból mindössze kettő került elő eddig, és azok is jóval kisebbek, mint a filmben. Éppen így jóval kisebbek a tarsolyok is. A nyilak hatalmas tollazata nem férne bele az egyébként jól ábrázolt tegzekbe, és a hegyek sem hasonlítanak az eredetiekre, pedig sokezer darab került elő belőlük, tehát jól ismertek. Árpádot számszeríjjal lövik le: e fegyver a 950-es évektől jelenik meg az európai forrásokban, jóval Pozsony után. A táltosnak szkíta előképei vannak, a jurtában hun üst áll. A hölgyek ruházata sokkal inkább a 17–19. századi főúri viseletre emlékeztet, és nem áll összhangban azzal, amit a korból ismerünk. A homokórával pedig végképp nem tudunk mit kezdeni.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 336 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bölcsbagoly
2021. január 13. 18:56
Ti betegek vagytok! Tudományról értekeztek, közben két teljesen eltérő stilust nem tudtok megkülönböztetni! Ejnye, ejnye gyerekek...
bölcsbagoly
2021. január 13. 13:53
bocsi, az a nagy kérdés, .....
bölcsbagoly
2021. január 13. 13:43
(folyt.) Sőt azt is tudom, hogy mivel az elpusztult élőlények töredékének van esélye fosszilizálódni (majd fennmaradni és felfedeződni), az egykori szárazföldi élővilágról csak halvány ismereteink lehetnek! A többit pótolják a feltételezések és a fantázia. Nincs ez másként a régészet, történelem esetében sem. Midig zavar az általánosítás a valóság egy apró részletére hivatkozva! DE láthatóan ez nem zavarja sem a kutatókat sem hiszékeny híveiket. Az őslénytanban is erre építenek a globális kihalások apostolai (adott egy töredékében ismert élővilág valamelyik földtörténeti korból, nyomai vannak valamilyen természeti katasztrófának - főleg a világűrből érkezőnek - majd ismét az élővilág töredékének, s ebből kalkulálnak katasztrófális , globális kihalásokat!), amelyek jól hangzanak , csak éppen nem bizonyíthatóak!
Jack Reynor
2021. január 13. 08:21
"A magyar vitézek süvegén látható fémcsúcs" Nehéz jelzőt találni erre. Legfeljebb paródiaként értelmezhető, a hülye kekeckedés parodizálására.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!