Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Igazán értékes szerep volt – nagy kár volna, ha az a plakátszaggató, szektás öregember, akinek mostanában mutatkozol, végleg lerombolná.
„Vágó István már megint arról győzködi követőit a közösségi médiában, hogy amikor az RTL Klub képernyőjén a »Legyen Ön is milliomos!« című műsort vezette, annak szerkesztői nem ismertették vele a helyes válaszokat, hanem egyszerűen csak annyira művelt, hogy mindet tudta magától. István bátyám! Döbbenten nézem, amint a senki által nem kért bizonyítási eljárásod során egy műsorrészletet citálsz elő, ahol egyik játékosodnak az előtted felállított monitoron mutogatod, hogy nincs is megjelölve rajta a helyes válasz. youtu.be/aIdqqVBD8bI
Nem először próbálkozol ezzel a vásári mutatvánnyal, valahogy mégsem tudod meggyőzni a szkeptikusokat. Elárulom, hogy miért. Egyrészt, mert a kételkedés egyidős az emberrel – amint azt magad is jól tudod. Bizarr, hogy miközben fölényesen tagadod bármiféle isten létezését, azt azért elvárod, hogy egy velejéig hazug kereskedelmi tévés vetélkedő tisztasága gyanú felett álljon. Másrészt azért nem igazán meggyőző a magyarázkodásod, kedves bátyám, mert az, hogy mi van a monitoron, amikor épp mutogatod, nem mond el semmit arról, hogy azelőtt vagy azután tíz másodperccel mit látsz rajta.
De ha egy kamera esetleg folyamatosan vette volna az előtted álló monitort, akkor is ott volt a füledben a vezérlőstúdió hangja, amellyel a szerkesztők a műsorod menetét irányították. Ha pedig nem lett volna az orrod előtt a segítség, a fülmonitorod pedig épp elromlott volna, még mindig megismerhetted a helyes válaszokat a műsor felvétele előtt. Amikor te ezt a videót cáfolhatatlan bizonyítékként mutogatod, tök hülyének nézed az embereket, és szándékod ellenére azt a benyomást kelted, hogy tényleg ismerted a helyes válaszokat.
István bátyám, rájöhetnél végre, hogy a tévénézők soha nem azért szerettek, mert elhitték, hogy egy könyvtárnyi adat van a fejedben, hanem mert egy rokonszenves, empatikus és kulturált figurát vittél a képernyőre – áradt belőled a nyitottság, az érdeklődés és a világ a megismerésének szenvedélye. Ez egy igazán értékes szerep volt, bátyám – nagy kár volna, ha az a plakátszaggató, szektás öregember, akinek mostanában mutatkozol, végleg lerombolná. Üdvözlettel: Puzsér Róbert”