Új, liberális erkölcsiség

„A liberális értékelések patologikus megjelenési formái persze nem álltak meg a »Capitolium ostromának« elítélésénél. A »hallgattassék el a másik fél« jegyében az előbbi értelmezési mezőre építve egészpályás letámadásba fordultak át a szabad szólást máskor a liberális esztétika koronaékszerének tekintők. Az állami szuverenitással már-már vetekedő digitális impériumok minden létező közösségi és online médiafelületen blokkolták vagy törölték Trump és környezete fiókjait, profiljait és korlátozták a radikálisnak minősített republikánus közösségek netes felületeit. Tehát miután hihetetlenül rövid idő alatt, durva ecsetvonásokkal »példátlan esetként« keretezték a történteket, e keret szolgált ugródeszkaként arra, hogy Trumpot téve meg felelősként virtuális lakatot tegyenek a jobboldal szájára.

A szólásszabadság védelme tehát a liberális-baloldali szélsőségekre kiterjed – hiszen a Facebook, Instagram, Twitter stb. nemhogy akadályozta volna az infernális BLM-randalírozások online szervezését és közösségépítését, hanem kifejezetten cool és trendi életmódként reklámozta is azokat, ahogyan valamennyi globális közízléshálózat –, a jobboldali »radikalizmusnak« tituláltakra azonban már nem. Érzékelhető, hogy az új szabály, az új erkölcs így szól: az a demokratikusan elfogadható, amit a balliberális oldal akként jelöl ki. Már a látszatra sem adnak, úgy folytatnak koordinált támadást Trumpék ellen, mintha a BLM-vandalizmus nem is lett volna. Úgy viselkednek, mintha nem is ők hintették volna el a morálisan megalapozott erőszakkultusz csíráját, sőt most az »erőszak sújtotta politikum« megmentőiként tetszelegnek.

A képmutatásnak és a digitális tisztogatásnak persze messzemenőkig »Trumpon túli« üzenete van, ahogy Barack Obama gyorsan össze is kötötte a leköszönő elnököt Orbán Viktorral. A cél a példastatuálás, a kortárs progresszióval szemben állók általános demoralizálása. Mert végül is a »Trump-párti« erőszakra adott elítélő reakciók jobban végiggondolva nem is állnak ellentétben a BLM-erőszak helyeslésével: hiszen mindkettő abba az irányba mutat, hogy nekik bármi megengedhető.”