Nem csoda, hogy a közlekedés van fókuszban: hisz míg Budapesten tízből hatan közösségi közlekedéssel járnak, az agglomerációból ingázók közül tízből hatan autóznak és ez okozza a régió talán legtöbbeket érintő problémáját, dugókat, légszennyezést. Ezen változtatnunk kell, a régió gazdasági versenyképessége, a klímavédelem és egyáltalán, a dugókban elvesztegetett idő miatt is. Épp ezért számos nagy fejlesztésnek láttunk neki, tudva, hogy jelentős vasúti és hévfejlesztések sok esetben évtizedekre szólnak és éppen ezért sok bizonytalansággal járnak ekkora beruházások. De mikor kezdjünk bele, ha nem most? A járvány utáni helyreállítás jegyében több európai uniós fejlesztési forrás várható Magyarország számára és a vasút fejlesztésére, mint bármikor korábban. A klímaváltozás - bár a járvány évében lekerült a címlapokról átmenetileg - de a következő évtizedek legnagyobb kihívása az emberiség számára, hazánkban pedig a közlekedés zöldítése és a vasút fejlesztése nélkül a klímacélok elérése lehetetlen. Budapest és a főváros körüli régió lakosságszáma pedig egyre csak nő, ezzel a közlekedési problémák is súlyosbodnak. Ha nem fektetünk a kötöttpályás közlekedésbe most, ha nem kezdjük el az előttünk álló évtized fejlesztéseit teljes gőzzel előkészíteni most, akkor 2030-ra sem tudunk változtatni az egyre csak növekvő autóáradaton az agglomerációból Budapestre.
A részvételiségre új hangsúlyt helyeztünk, több fejlesztés tervezése során megkérdeztük az érintetteket, bevontuk az önkormányzatok mellett az utasokat, parkhasználókat is a tervezésbe. Ezt így tervezzük 2021-ben is.
Engedjétek meg, hogy rövid státuszjelentést adjak ebben a galáriában arról, melyik közlekedési projekttel hol tartunk így 2020 végén.