Brüsszelben percemberkék dáridója zajlik

„Ez a populizmus: ne az értelemhez keress utat, hanem az indulathoz, építs ellenségképet, s kínálkozz a legyőzőjének. Mérd meg, minek tapsolnak, mitől riadoznak, a többit bízd a propagandára. Sorosozz, brüsszelezz, akár buzizz burkoltan – mindhez építhetsz többséget. Győzelmed ára az, hogy roncsolod a társadalom szövetét.

Keveri a tartalmat és a formát. De felőlem nevezheti populizmusnak, azzal a megszorítással, hogy akkor a populizmus nem hazugság, hanem csupán kényszerű egyszerűsítés. Egy mondatod van megfogalmazni az üzenetedet. Pont. Ha nincs egy jó mondatod, nincs támogatód.

Nem a tömörítéssel van a baj, hanem a torzítással és a bőszítéssel.

Vékony mezsgye. Azért nem az értelmiség nyelvén szólalnak meg a politikusok, mert az emberek zöme nem beszéli az értelmiségi nyelvet. Negyvenezer karakteres nagyinterjúkkal nem nyerhető választás se Németországban, se Franciaországban. Kíváncsi vagyok például, hogy az olvasók hány százaléka jut majd el ennek az interjúnak a végéig.

Orbán kommunikációja egész más szint, mint Merkelé vagy Macroné.

Igaz! Neki van érvényes gondolata arról, hogy milyen Európát akar, ellentétben az uniót vezető Európai Tanácsban ülő másik huszonhat miniszterelnök többségével. Orbán Viktor ma a kontinensünk legértelmiségibb attitűdű politikusa: elméleti és nemcsak gyakorlati oldalról foglalkozik a politikával, a jövő fontos kérdéseivel.  Ennek a vezetőtípusnak ő az egyik utolsó képviselője Európában.

»Csupa hülye ül Brüsszelben.« Ez is populista egyszerűsítés, hazugság.

Márpedig az a helyzet, hogy Brüsszelben percemberkék dáridója zajlik. Negyvenezres vízfej. A Fidesz brüsszelezése és sorosozása valóban egyszerű üzenet, de az „egy mondatok” mögött alaposan végiggondolt társadalompolitika áll, fókuszban az önállósággal, a családtámogatással és az alacsony adókulcsokkal. Nem meglepő, hogy a kritikusaink kizárólag közjogi ügyekben támadnak bennünket, azokban viszont veszettül.

A demokrácia folyamatos reszelése nélkül is lehetne támogatni a családokat.

Orbán Viktor közvetlen munkatársaként nem éreztem, hogy csorbult volna a magyar demokrácia.”