Valami bűzlik Hollandiában

2020. december 09. 14:43

Az alkotmány egy szóval sem említi, hogy az ország demokrácia lenne.

2020. december 09. 14:43
Horogszegi Szilágyi-Landeck Dániel
Vendégszerző

Az Európai Unió Bírósága nemrég kristálytisztán kimondta, hogy a holland jogrendszer egyik fő eleme, az ügyészség helyzete problematikus. A problémát az okozza, hogy az ügyészség nem eléggé független, mivel az az igazságügyi miniszter direkt befolyása alatt áll(hat). Erre az álláspontra egy viszonylag technikai jellegű, jogi vitában jutott a testület, ám messze nem ez a legfőbb gond a holland állami ügyészséggel kapcsolatban. Például az államügyész egyszemélyben maga dönt arról, hogy egy adott bűncselekmény ellen fellép-e vagy sem. Miközben szomszédságában, Németországban az ügyészség kötelezve van arra, hogy bűncselekmények ellen fellépjen, addig

Hollandiában az államügyész egyértelmű bűncselekmények esetében is eltekinthet az eljárás megindításától.

Ez lehetőséget teremt a politikai befolyásolásra, esetleges zsarolásra, de akár a hétköznapi „lustaságra” is. Ha ez még nem lenne elég: az ügyészség egyben bírói funkciót is betölthet. Hollandiában a bűncselekmények körülbelül felénél úgy születik „ítélet”, hogy a bíróság részt sem vesz, be sem avatkozik, nemhogy ítéletet hozna. Az ügyek felénél az ügyész alkudozik a vádlottal, amíg egy mindkettőjüknek megfelelő büntetésben meg nem állapodnak, akár bíró nélkül, akár bizonyítékok nélkül, akár tanúk nélkül.

A hollandok erre roppant büszkék, mert olcsónak és hatékonynak tartják ezt a rendszert; kevés a büntetőjogi eljárás, enyhék az ítéletek, alig kerül valaki rácsok mögé. A bűnözési ráta ettől persze még nem alacsony, de

jogállamisági szempontból sem tekinthető ez megfelelőnek.

Számos jogi szakértő ennek következtében ezt a rendszert kimondottan problémásnak ítéli. Még a szociáldemokrata vezetésű német állami rádió, a balliberális Deutschlandfunk is hosszú, kritikus hangvételű külön műsort készített erről tavaly.

Hollandiában persze távolról sem ez az egyetlen gond a jogállamisággal és a demokráciával. Számos államrendszeri elem van a németalföldieknél, ami problémás lehet, ha ezt a két kifejezést komolyan vesszük. Hollandia egy monarchia, azaz az államfőt nem megválasztják, hanem a király öröklés után kerül az államfői pozícióba. De a holland király nem csupán államfő, ő még a kormánynak is tagja. A kormányt ráadásul ő nevezi ki, teszi ezt a parlament formális részvétele nélkül.

Ugyanakkor a holland király nem csupán meg nem választott államfő, valamint kormánytag, hanem ő elnökli Hollandia legfelsőbb közigazgatási bíróságát, az úgynevezett „állami tanácsot” is. Ez az intézmény néz át minden, a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, mielőtt az a parlamenthez eljuthat. A király tehát államfőként vizsgálja azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket az a kormány szeretne benyújtani, amelynek ő is tagja. Ha indokoltnak látja, fel is oszlathatja a parlament mindkét kamaráját, jóváhagyása nélkül pedig nem léphet hatályba egyetlen törvény sem. Kacifántos demokrácia ez.

De ha belegondolunk, hogy

a holland alkotmány egy szóval sem említi, hogy Hollandia demokrácia lenne, és alkotmánybíróság sem létezik,

sőt kifejezetten tiltja az alkotmány, hogy a bírók ellenőrizzék a törvények alkotmányosságát, akkor már azon sem lepődünk meg, hogy a polgármestereket is a kormány nevezi ki a települések élére.  Azon sem szabad meglepődnünk, hogy miután 2005-ben a holland nép többsége népszavazás során a tervezett, közös uniós alkotmány ellen szavazott, majd 2016-ban szintén népszavazással  elutasította az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodást, 2018-ban pedig újfent népszavazás során ellenezte a végrehajtó hatalom jogköreinek bővítését – ez utóbbi esetben a kormány a nép akaratát ignorálta! –, nos

végül a holland kormány teljesen eltörölte az őt zavaró, túl demokratikus népszavazás intézményét.

A holland pártok finanszírozása is igen sok érdekességet rejt magában. ELőször is: teljesen titkos. Senki nem tudja, hogy melyik párt honnan, mennyi pénzt kap. Nincs transzparencia. Ez a legtöbb európai demokráciában elképzelhetetlen lenne.

És ezek után termel ki a holland politikai rezsim egy olyan politikust, mint Judith Sargentini, a hírhedt, köztudottan hamis tényekre épülő és a Soros-hálózat nyilatkozataira hivatkozó Sargentini-jelentés szerzőjét. Vagy egy Mark Rutte nevű miniszterelnököt (támogatottsága csupán 21,3%), aki rendszeresen és nyilvánosan megtámadja Orbán Viktor miniszterelnököt (támogatottsága: 49,3%); és bekapcsolódik abba a balliberális háttérzajt okozó kakofóniába, amely tíz éve éjjel-nappal azon jajgat, hogy Magyarország nem eléggé demokratikus. Azon, hogy Magyarországon hiányos a jogállamiság, a sajtószabadság, hogy rendszerszintű az antiszemitizmus, stb. Érdekes módon 2009-ben Rutte még azt követelte, hogy töröljék el Hollandiában a holokauszt-tagadás büntethetőségét, hiszen ő ezt „nevetségesnek” tartja.

És ezek után még van képük európai eljárásokat követelni Magyarország ellen?! Hogy gondolhatják a holland képviselők, hogy felkérjék a kormányukat, perelje be Lengyelországot, ahogyan az a hét elején megtörtént?

Ez a képmutatás non-plus-ultrája és teljesen elfogadhatatlan!

Náluk, Hollandiában olyan jogi és erkölcsi problémák vannak, mint a gyarmattartás utóélete, a drogok jelenléte a mindennapokban, vagy az eutanázia, hogy csak néhányat nevezzünk meg.

Félreértés ne essék: nincs baj a királysággal – sőt, kifejezetten örülünk, hogy tiszteletben tartják a hagyományaikat  –, ahogy nincs baj azzal sem, hogy a hollandok miként szervezik meg demokráciájukat, államiságukat. Tiszteletben tartjuk, hogy az európai országok sokszínűek és támogatjuk, hogy a különböző nemzeti és regionális hagyományokat tartanak becsületben. Sőt, kifejezetten támogatjuk, hogy azok is maradjanak, örülünk a nemzeti és regionális kultúrák sokszínűségének.

De ne erőltessünk egymásra olyat, amit a másik nem akar!

Nem kérünk a holland balliberalizmusból, ők pedig nem kérnek a magyar konzervatív kereszténydemokráciából, és ezzel nincsen semmi baj. Sok ponton akár hevesen is vitatkozhatunk arról, kinek van jobb rendszere.  Az viszont teljesen elfogadhatatlan, hogy minket, sokszor alaptalan vádakkal támadnak meg. Beszélhetünk az Európai Unió problémáiról, hiszen van belőle bőven. Beszélhetünk a tagállamok jogi vagy erkölcsi helyzetéről. De csak szemmagasságban.

Ne gondolja azt senki sem, hogy itt valami felsőbbrendű attitűddel boszorkányüldözésbe foghat a közép-európai államokkal szemben. Az EU tagállamokra épül, egyenlő és egyenrangú tagállamokra. Erős tagállamok nélkül nincs és nem is lehet EU. A gyarmattartásnak vége. Legyen végre vége a hamis vádaknak is!

A szerző a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviseletvezetője

Összesen 65 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2020. december 10. 04:39
"Lengyel boltok robbantak Hollandiában Két nap alatt három lengyel bolt robbant fel Hollandiában. A legutóbbi az Amszterdamtól 30 kilométerre fekvő Beverwijk városát rázta meg. A hajnalban történt robbanás során senki nem sérült meg, de az üzlet szinte teljesen megsemmisült. Egy nappal korábban egy két másik bolt is lángba borult. Mindegyikben elsősorban lengyelek vásároltak. "Bárcsak tudnám, mi történt. Remélem, a rendőrök mihamarabb elkapják az elkövetőket. Másra nem is tudok gondolni, csak hogy minél gyorsabban megtalálják őket. Tegnap kezdődött, ma meg ez. Még rosszabb, mint a tegnapi" - mondta az egyik megtámadott bolt tulajdonosa, Mohamad Mahmoed. A holland rendőrség vizsgálja, hogy a robbanások között van-e kapcsolat. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a boltokat Biedronkának hívják, ugyanezen a néven működik Lengyelországban is egy élelmiszerbolt-lánc, de a holland üzletek nem tartoznak a hálózathoz." https://hu.euronews.com/2020/12/09/lengyel-boltok-robbantak-hollandiaban
Google
2020. december 09. 21:39
A hollandok Magyarorszag es Lengyelorszag demokratikus hanyatlasarol beszelnek. Elmeselem, hogy keson futottunk es a francia uzlethazban egy holland adventi kalendariumot vasaroltunk. Milka, Boci, ilyesmik elfogytak. Emojis. Otthon vettem eszre, hogy amit a boriton en Mikulasnak veltem, az egy unikornis, a csokik kozott eddig volt szivarvanyos, piros es hagyomanyos színnel rajzolt kakiforma, nem tudom, mik lesznek meg, csak 9. van, de alig varom, hogy mar karacsony legyen. Azert, hogy ezt a holland remekmuvet apro darabokra tepjem szet. Mondjuk, en ezt nevezem hanyatlasnak!
pemete jakab
2020. december 09. 19:25
"Az alkotmány egy szóval sem említi, hogy az ország demokrácia lenne." Úgy látszik, Hollandiában ez evidens, azt meg nem kell deklarálni, ahogy azt sem, hogy a nap reggelente felkel.
yndi
2020. december 09. 19:17
Hűha, mik fognak még kiderülni. Németország demokrácia azért? Vagy Franciaország? Vagy az Egyesült Királyság? Van egyáltalán demokrácia Magyarországon kívül?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!