„Brüsszeli olvasatban a két országban sérül a jogállamiság – pontosan meg nem határozott, elmaszatolt fogalom –, ezért az EU csak a közösség értékeinek tiszteletben tartása esetén lett volna hajlandó kifizetni az amúgy szerződésben foglaltan jogszerűen járó költségvetési és a járvány miatti kárenyhítési pénzeket.
Ez az egysejtű zsarolás, a brüsszeli buborékban kitermelt büntetés-végrehajtási terv már az első pillanatban elvetélt. Hogyan gondolhatták az eurokraták, hogy a két ország vezetésének bármelyike is identitás-öngyilkosságot – úgy, ahogy ezt számos nyugat-európai ország napjainkban is teszi – fog elkövetni? Felad mindent – a nemzetállamot, a kereszténységet, a hagyományos családmodellt, a szuverenitást –, ami jövőbeni létezésének legfontosabb pillére, és mindezt pénzért?