Nem szabad engedni Lengyelország és Magyarország zsarolásának

„Mindhárom fronton ugyanaz a dilemma. Törökországgal, Nagy-Britanniával, és a magyar-lengyel tandemmel szemben az Európai Uniónak össze kell békítenie a rövid és a hosszú távú érdekeit.

Rövid távon az EU nem engedheti meg a briteknek, hogy hozzáférjenek a közös piachoz anélkül, hogy betartanák a közös szabályokat. Ha megengedné, az összes tagállamnak zöld utat adna, hogy járják csak a saját útjukat. Törökországgal az EU nem folytathatja a csatlakozási tárgyalásokat, miután Recep Tayyip Erdoğan politikai foglyokkal rakta tele a börtöneit, hátat fordított Ciprus újraegyesítésének, és úgy kezeli két uniós tagállam felségvizeit, mintha az övéi volnának.

Ha az Európai Unió nem mondja ki világosan, hogy Törökországnak ma semmi jogalapja nincs a csatlakozásra, akkor gúnyt űz a saját méltóságából, az értékeiből és az uniós országok közötti szolidaritásból. A helyzet tökéletes határozottságot követel meg, ugyanúgy, ahogy jottányit sem szabad engedni Lengyelország és Magyarország zsarolásának sem. Csak egyféleképpen lehet válaszolni azoknak, akik túszul ejtették a következő közös költségvetést és a 750 milliárd eurós gazdaságélénkítési tervet, hogy így  próbálják meg leválasztani az anyagi szolidaritást a jogállam tiszteletéről.

Azt kell nekik mondani: vagy elfogadjátok megbonthatatlan egységként az unió értékeit és juttatásait, vagy pedig nélkületek izzítjuk be a gazdaságainkat, 25-ös körben, megerősített együttműködés vagy államközi megegyezés keretében.”