A Vatikánban bölcsőde várja a kisgyerekeket
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
Középiskolás koromban inkább a filozófia és a vallás érdekelt.
„Mikor kezdte el először érdekelni a politika?
Viszonylag későn. Középiskolás koromban inkább a filozófia és a vallás érdekelt. Az egyetemen kerültem kapcsolatba a politikával, Kovács Dávidnak, a Jobbik első elnökének köszönhetően, aki nagyon jó barátom volt. Ő vitt el a Jobboldali Ifjúsági Közösség alakuló egyeztetésére, ahol nagyon jól éreztem magam, mondhatni „aha-élményem” volt. Akkor még nem volt pártfüggetlen, jobboldali-konzervatív egyetemi hálózat – a baloldalnak volt a BIT, a „Jobbik” megnevezés egy kicsit erre rímelt, amiből volt is vita; a liberálisoknak a LIFT –, és engem nagyon inspirált, hogy létrehozzunk egy egyetemi hálózatot, ami betöltené ezt az űrt. Innentől teljesen beszippantott a politika, és nem volt megállás.
Mi volt a legmeghatározóbb politikai esemény vagy élmény, ami hatott önre?
Sok apró dolgot említhetnék, de olyan drámai eseményt nem tudok felidézni, ami miatt megfordult volna velem a világ. Akikkel akkor együtt dolgoztam a Jobbikban, már általános iskolás, hetedikes-nyolcadikos koruktól politizáltak, demonstrációkra jártak, nekem ezek kimaradtak. Innentől fogva viszont folyamatosan értek az élmények, olyan voltam, mint egy falusi kisgyerek a nagyvárosi vidámparkban: szinte minden elvarázsolt, ami körülöttem történt, és pont ezért egyet sem tudok kiemelni közülük.”