Az ellenzéket politikai ellenfélnek és nem ellenségnek tekintette.
„A rendszerváltozás után az első szabadon választott miniszterelnök Antall József 1993. december 12-én hunyt el. Egy olyan államférfi távozott akkor, akinek meghatározó szerepe volt a diktatúrát felváltó demokratikus berendezkedés kialakításában és az ehhez vezető békés átmenetben.
Elkötelezett volt a többpárti demokrácia, a jogállam megteremtésében. Támogatta az önkormányzatok létrejöttét, törvényileg garantálta széles jogkörüket, biztosítva a működésükhöz szükséges feltételeket. A szociális piacgazdaság kiépítésén dolgozott, hangsúlyt fektetve a környezetvédelmi szempontokra. Legfontosabb célkitűzése Magyarország euroatlanti integrációja volt. Neki tulajdonítják a Varsói szerződés feloszlatásának kezdeményezését.
Az ellenzéket politikai ellenfélnek és nem ellenségnek tekintette. A demokratikus elveihez minden körülmények között ragaszkodott és a kormányfői feladatokat még betegen is ellátta. Egy olyan karakteresen magyar és európai politikus volt, aki – a kormányzásban elkövetett hibák ellenére – bölcsességével, mértéktartásával és előrelátásával ma is példaként említhető.
Az LMP szerint munkássága egyértelművé tette, hogy Magyarország akkor tud megfelelni a haladás követelményeinek, ha politikáját az emberi jogokra, a parlamenti demokráciára és a demokratikus elvek maradéktalan tiszteletben tartására építi.”
Akik ezzel riogatnak, azok csak egy dolgot árulnak el magukról: nem értik és nem érzik át a magyar sorstragédiát. Tari Tamás írása.
Bütyök közönsége attól lett a leglelkesebb, hogy újra megyének fogják nevezni a vármegyéket.
Az emberiségen uralkodni akaró elitnek pontosan ez a célja.
A férfi több ellenzéki pártban megfordult korábban.
Ha ellenszegülünk, jön a kötelezettségszegési eljárás, aztán a pénzbírság.
Az Induló mikrovállalkozások tételes adója papíron remekül hangzik, de mivel minden más opciót kivégez a Tisza Pártnak tulajdonított megszorítócsomag. Így végül ez is csak egy hamvában holt ötlet marad.
