„Mai indítványában az Európai Bíróság cseh főtanácsnoka szerint, a magyar kereset elfogadható, de nem ütközött az uniós jogba az Európai Parlament állásfoglalása, amellyel megindította Magyarország ellen az ún. 7. cikk szerinti jogállamisági eljárást.
A főtanácsnok sajátos nyelvtani értelmezés szerint a tartózkodással a képviselő »azt kéri, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna«. Ezzel szemben Magyarország álláspontja szerint a tartózkodás éppen azt fejezi, ki, hogy a képviselő a szavazásban részt kíván venni, hiszen nem egyszerűen távol marad a szavazástól, hanem tevőlegesen nyilatkozik, éppen ezáltal fejezve ki politikai álláspontját. Éppen ezért Magyarország szerint teljesen irreleváns, hogy a képviselőket megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodó szavazatok nem számítanak be a szavazásba, hiszen ez az uniós joggal ellentétes értelmezés. Ráadásul ez a tájékoztatás nem az EP valamely szervének döntésén alapult, mivel, bár erre lett volna lehetőség, az EP a kérdést nem tisztázta megfelelően.