Kettős mérce a jogállamiság tükrében

„Kevés annyira súlyosnak beállított, mégis alaptalan és megfoghatatlan támadóeszközzel találkozhatunk a mainstream nemzetközi médiában, mint amilyen a jogállamiság. A brüsszeli bürokraták a fogalom kisajátításával, tényvizsgálat hiányában álhírekre, dezinformációkra alapozva mondanak politikai ítéletet a nemzeti kormányok felett, amely alapján jelenleg az uniós forrásokat is meg akarják vonni Magyarországtól. Jogos az érzés, hogy a hátunk közepére sem kívánjuk a témát, hiszen 2013 óta számtalanszor támadtak bennünket azzal, hogy nem felelünk meg az egyébként pontosan nem meghatározott jogállamisági alapelveknek.

Akkoriban a portugál Rui Tavares írt egy Magyarországról szóló jelentést, később a holland zöldpárti képviselő, Judit Sargentini vette át tőle a stafétabotot. Az általa alkotott dokumentum felszólította a Tanácsot, hogy indítsa el a 7-es cikkely szerinti eljárást, azaz állapítsa meg, fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az EU alapértékeit. A Sargentini-jelentés egyébként terjedelemben nem sokkal volt hosszabb egy egyetemi alapképzésen írandó szakdolgozatnál: mindössze 68 oldal. A magyar kormány egy többszáz oldalas dokumentumban tételesen cáfolta az állítások hitelességét, amelyre csupán az volt a reakció: az összképpel van baj. A jelentés tartalmát ellenzéki politikusok és olyan nemzetközileg támogatott civil szervezetek szolgáltatták, mint a Transparency International vagy a Nyílt Társadalom Alapítvány. Az irat szerint hazánkban többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kisebbségek jogai, a migránsok és menekültek helyzete ad okot az aggodalomra.

A fent említett alapértékeket, amelyek alapján eljárást indítottak Magyarország ellen, az EU-alapszerződés második cikkelye tartalmazza: »Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.«

Jól látható, hogy a bekezdés a jogállamiságon kívül, több meghatározást is tartalmaz. A kérdés csupán az, hogy a Brüsszelben elképzelt jogállamisági fogalom tartalma felülírhatja-e a demokrácia definíciójának tartalmát. Magyarország kormánya ugyanis kikérte állampolgárainak véleményét a bevándorlás kérdésében, akik a 2016-os népszavazáson egyértelműen állást foglaltak: nem kérnek belőle! Brüsszel pedig a magyar emberek véleményét figyelmen kívül hagyva, jogállamiság címszó alatt a migránsok és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát. Felvetődik hát a kérdés: mi lesz a demokráciával?”