Érezz lokálisan, gondolkozz nemzeti szinten!

„A 21. század globalizációja magával hozta azt a kihívást valamennyi kormány számára, hogy az ökológiai és társadalmi egyensúly megőrzésének igénye mellett képes legyen megteremteni, illetve fenntartani a gazdasági növekedést, amely az eljövendő generációk anyagi biztonságának is alapja. Ahogyan a Klímapolitikai Intézet is fogalmaz, az, hogy hogyan gondolkodunk a minket körülvevő környezetről, valamint az ember és természet kapcsolatáról, a társadalmi, politikai, kulturális kérdéseinket egyaránt meghatározza.

A liberális mainstream célja azonban a keresztény kulturális értékeken alapuló civilizációs modell lebontása, aminek érdekében politikai, társadalmi és reformprogramját »zöld« köntösbe öltöztette. Radikalizmusát a pánikkeltés eszközével kívánja igazolni, a máskéntgondolkodókat pedig démonizálja, a tudomány tagadói­nak állítja be, és a közéletből való száműzéssel fenyegeti. Ennek keretében az ökológiai kapkodásban, a környezetvédelem kapcsán radikális társadalmi elégedetlenség felfokozásában, bolygónk azonnali elpusztulásának félelemkeltésében érdekelt. Az Európai Unió környezetvédelmi politikája csak akkor lehet sikeres, ha képes lenne megtartani az egyensúlyt az európai hagyományok, az uniós intézmények, az alkotmányos nemzeti tradíciók és a jól működő lokális megoldások között. Lényegében ezt testesíti meg a szubszidiaritás elviekben kötelező érvényű uniós alapelve, amely az utóbbi években egyre inkább feledésbe merülni látszik a liberális oldalon.

E tekintetben az Európai Unió több sebből súlyosan vérzik, ráadásul alapbetegsége mellett a migrációs és a koronavírussal kapcsolatos válság tovább mélyítette a tüneteket. Ennek kapcsán feltehetjük a kérdést, hogy van-e alapvető különbség a hagyományoknak értéket nem tulajdonító liberalizmus és a keresztény kultúrára épülő konzervatív környezetvédelem között? Alapvető értékrendbeli különbség van, amelyben a liberális környezetvédő gondolkodás úgy épül fel, hogy a környezetvédelem csak »globális ügyként«, képzelhető el, míg a konzervatív-keresztény megközelítés úgy, hogy a környezetünk védelme mindannyiunké, közös örökségünk, ezért egyéni és közös felelősségünk is ennek megóvása, hiszen ettől lesz értékes, személyes ügyünk a környezetünk megóvása.”